Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XIX. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Gazdaságpolitikai Munkabizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1988 (HU BFL XXXV.24.a/8)

1988-10-03

----------------------------------- 1 1 i ■ ------I

I

I- 4 -3. Távlati céljainkhoz illeszkedik, s ezért a bérmechanizmus tartós része

a/ a vállalati bérfelhasználás közvetlen állami befolyásolásának mérséklése, illetve az adminisztratív korlátok helyettesitése más, piackonform eszközökkel.

b/ az érdekegyeztetésen alapuló bérmegállapodások kiépítésének elkezdése, amely az elkövetkező időszakban a bérmechanizmus meghatározó elemévé válik. /-v

1989-ben az un. közbülső szint még nem kap szerepet, tehát két (makro és mikro) szintű érdekegyeztetést látunk lehetségesnek. A közbülső szint átmeneti mellőzése azonban nem elvi okokkal magyarázható, hanem azzal, hogy 1989-re a közbülső szint működésének gyakorlati feltételei nem teremthetők meg. Ugyanakkor a Kamara és a szakszervezet közötti kétoldalú megállapodásokkal bizonyos fokig e szintnek is mozgásforma teremthető.

1 c/ a bérrendszer egységesítése irányába tett lépések.

d/ valóságos teljesítmény-követelményekre alapozott vállalati belső érdekeltségi rendszerek szerepének növekedése .

A bérreform interpretálásakor nem szabad elfelejtkeznünk arról sem, hogy a közvélemény a bérreformot az adóreformhoz kapcsolja, annak ellentételezéseként értékeli. Ezzel kapcsolatban egyfelől rá kell mutatni, hogy az adóreform ellentételezése a bérbruttósitás (amely megtörtént), másfelől amig az adóreform könnyen érzékelhető, látható változásokat hozott (adók megszűntek, új adókat vezettünk be), addig a bérreform ilyen plasztikusan nem irható le (az emberek az állami bérpolitika új arculatát nem érzékelik, de

<

c--------------------------------------------.