Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XIX. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Gazdaságpolitikai Munkabizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1987 (HU BFL XXXV.24.a/8)

1987-11-23

1 § j ''v ft ^ >y;-.: •• ';. ^ ■ % >-8-3.) Maqánkereakedelero, kisipar A kisipar ós a kiskereskedelem a magánmunka hagyományos formá­ja, a tevékenység szerves része gazdasági életünknek. Kerületünkben jelenleg 562 kiskereskedő tevékenykedik, számsze­rű alakulásukat, ágazati megoszlásukat a 4. sz. melléklet tar­talmazza. Átlagosan 1 alkalmazottat vagy segítő családtagot fog­lalkoztatnak, igy az e területen dolgozók létszáma kb 1100 fő. Jelenlétük, tevékenységük nélkülözhetetlen a kerület lakosságá­nak ellátásában, egyes területen kiegészítő jelleggel (pl.élel­miszer, vendéglátás, ruházat, stb. ), más területeken meghatáro- /'“s zóan (pl. zöldség-gyümölcs kiskereskedelem). A bolti kiskereskedelem szerkezetét vizsgálva 1982-höz képest az élelmiszerkereskedelem aránya 15 %-kal, míg más bolti kis­kereskedelmi formák 56 %-kal emelkedtek. Különösen jellemző ez az emelkedés az iparcikk ellátás, a divat- ós felsőruházati cik­keknél, egyéb vegyeskereskedóseknél (dohány, bazár, stb.). A bolti kereskedelem mellett erősödik a kiskereskedelem részvé­tele a vendéglátásban, dinamikusan nő a büfék, falatozók, cuk­rászdák száma, kevésbé az olcsó melegótelt kínáló kultúrált kis­vendéglőké, éttermeké (összesen 4 működik). A vendéglátásban jól kiegészítik az állami, szövetkezeti szférát. A kiskereskedelem folyamatos bővülésével jelentősen javult a ke­rület ellátása, az áruválasztók szélesedett. Megjelenésükkel le­hetővé vált a differenciáltabb igények kielégítése. Sok keres­kedőnél érződik a törekvés a vevőkör megtartására, bővítésére, amely a kiszolgálás színvonalára pozitív hatású. Negatívum, hogy igazi verseny, valódi konkurrencia nem alakult ki a kiskereskedelmen belül, az árak és áruválasztók vonatkozá­sában jellemző az egymáshoz igazodás. Fellelhető a gyors meg­gazdagodásra való törekvés is a jövőre vonatkozó bizonytalanság­érzet miatt. Területi elhelyezkedésüket tekintve döntően a piacokra, a kerü­let frekventáltabb területeire, főútvonalakra, az új lakótele­pi U

Next

/
Oldalképek
Tartalom