Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XIX. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Gazdaságpolitikai Munkabizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1986 (HU BFL XXXV.24.a/8)
1986-04-28
í IT i | ; * ' | ■& 7. A kereset fejlesztési lehetőségeket a gazdálkodó egységek általában differenciáltan használták fel. A differenciálás elvei a helyi adottságok és sajátosságok alapján kerültek kialakításra, példaként oráüthető a GMM, ahol a felsőfokú végzettségű szakemberek részesültek 1984-ben az átlagot meghaladó bérfejlesztésben, a Gránit és a VOR, ahol a termelésirányítókat emelték ki 1935-ben stb. Az összegyűjtött vélemények és tapasztalatok alapján megállapítható, hogy a gazdálkodó egységek már felismerték a keresetszint szabályozási forma alkalmazásában rejlő lehetőségeket: ^ fedezetet biztosit magasabb teljesítmények elismerésére anélkül, hogy jelentősebb mértékben növekedne a kereseti adó, hatékony munkaerőgazdálkodásra ösztönöz. A felismerés alapján megfogalmazódtak a gazdálkodás tennivalói is: a GMM olyan ösztönzési rendszer létrehozását tervezi, amely a feladatok alacsonyabb létszámmal való megoldása esetén a felszabaduló bértömeg egy részt visszajuttatná az egységek részére, több vállalat az összkereseten belül növeli a mozgóbér arányát stb. A vállalati belső érdekeltségi rendszer korszerűsítésében az elmúlt időszakban komoly előrelépés történt. 3ól funkcionál a Gránitban korábban bevezetett belső önelszámolás a VOR-ban 1985-ben alakítottak ki egy gyári önálló gazdálkodási rendszert, ami 1986-ben továbbfejlesztésre került. A GMM ugyancsak uj alapokra helyezte belső érdekeltési rendszerét, a gyárakban önelszámoló egységeket alakítottak ki. Valamennyi rendszer közös jellemzője, hogy a helyi sajátosságok figyelembe vétele mellett a vállalati érdekeltség lebontását jelenti és közvetitését célozza a kisebb egységek felé. • • / 44 *
