Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XIX. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Gazdaságpolitikai Munkabizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1986 (HU BFL XXXV.24.a/8)
1986-04-28
I I 1 fi 5. 6z adómentesen kiegészülhetett a létszámcsökkenésből adódó bérmegtakarités bizonyos hányadával. illetve a nem rubel elszamolésu export növelése alapján elszámolható bérfejlesztés. . Ugyancsak 1984-ben a vállalatoknak lehetőségük volt az úgynevezett u j tipusu kerésétszabályozási formát választani. Ez forma lényegesen magasabb adóterhek vállaiás* zőbb fejlesztési lehetőséget biztosított. < szabályozási formán kivül élt a központi biztosított bér ejlesztós is. valamint a különböző egyedi engedélyezések pref erenciák. .. . A kerületi gazdálkodó egységekben az 1984. évi <erese nov ^ mény 2.7 % és 130.2 % között alakult. Megállapítható hogy ez a nagyfokú differenciálódás alapvetően az élért ere menye<, teljesítmények függvényében jött letre. Az általános szabályozásban adómentesen elérhető növekedés 5-5,5 % volt. (Gránit. VOR. Hungária) Az uj tipusu keresetszabályozás vállalásához megfelelő adóviselő képességgel rendelkező vállalatoknál az 1984. ^illesztés lényegesen magasabb, GMM-ben 9,6 VCSG-ben 17 /„ . Legdinamikusabb keresetfejlesztést a szövetkezetek tud ak -érni (14-16 %) valamint az 1KV és a VAS-FEM kisszovetkez , ahol’a kisvállalkozási forma eltérő szabályozása ezt lehetővé^Sertésfeldolgozó központi szabályozásban 2,7 %-t fejlesztett. 1985. január 1-től a keresetszabályozás uj rendszere általánosan bevezetésre került. Alapvetően három forma él:- a központi szabályozásba sorolt vállalatokra vonatkozó keresetiej lösztési lehetőség évente rendeletileg erű meghatározásra- / -3 _______ 1 IU —--— ----
