Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XIX. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Gazdaságpolitikai Munkabizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1983 (HU BFL XXXV.24.a/8)

1983-11-29

I j i K *- 6 -Másrészt az importkorlátozás és a hazai anyagellátás súlyosbodó gondjai is nehezitették a kiviteli elképzelések megvalósítását. Az exportpiacok helyzetét érzékletesen le lehet mérni a reláción­ként! exportgazdaságosság alakulásában. Nem rubel relációban 'min­den kerüle't'i" egysó'’g gáz"Haságossága romlott, átlagosan közöl 10 %-al, A nehezebb piaci feltételek niellett e tényben természetesen a devi­zális politika alakulása is komoly tényező volt. A szocialista export gazdaságossága általában az elmúlt évihez hasonló, a Ganz MM rubelkltermelési mutatója lényegesen javult. A munkáérőhelyzet alakulásában kiugró eredmény, hogy a Ganz MM - az el’muTt 'évhez hasonlóan - idén ismét növelni tudta fizikai dolgozói­nak létszámét, mintegy 2,4 %-al, alapvetően vidéki gyáraiban megvaló­sított Iét3zámfeltöltés3el. A VOR vállalati szinten 5 %-ot, de pél­dául a kispesti varrodában közel 20 %-ot vesztett produktív létszámából. A VCSG létszámfogyása mérséklődött, a Hungáriáé viszont 11 %-os mér­­tékű volt 1983-ban. A munkaerőhelyzet szorítása az elmúlt évekinél gyakrabban tett szükségessé belső átcsoportosításokat, általában csak , ideiglenes jelleggel. A legtöbb termelőüzemben nőtt a túlóra felhasz­nálás is a bázishoz képest. A megvalósított munkaszervezési intézke­dések az élőmunka hiányt csak enyhíteni voltak képesek. A dolgozói jövedelmek alakulása a tervezettnek megfelelően alakult. A villa latok 3", 3"'- 3 ,"6 %, a szövetkezetek ennek közel kétszeresét kite­vő bórszinvonal növekedést tudtak megvalósítani. A Vas-Fém több, mint 10 %-os bérszínvonal növekménye a kisszövetkezeti konstrukció nyújtot­ta lehetőségekből adódott. A Vas-Fém egyébként 62.202 Ft-os bérszinvo­­nalával az első helyre került a kerületi hatáskörbe tartozó gazdálkodó egységek körében. A vállalatok ns szövetkezetek ezóvi bérfejlesztései­ket általában csak minimális dicf3renciálással hajtották végre. A bel­ső érdekeltségi rendszerek módosítása viszont jól szolgálta a konkré­tabb ösztönzést. A nyeréség általában a tervezett érték nagyságrendjében alakult /a VOR esetében a csökkentett tervnek megfelelően/. A kerület két leg­nagyobb termelőegysége - a VOR és a Ganz MM - esetében azonban ez A"- egyben az elmúlt évinél kisebb nyereségtömeget jelent. Különösen alacsony a VOR nyeresége - amely az I. féléves 8,5 mFt után éves szinten is csak 30 mFt volumenben várható, ez az 1982 évinek fele csupán. A vállalat beható belső és összehasonlitó elemzések alapján átfogó intézkedéseket határozott el nyereségtömegének jövőbeni növe­lése érdekében, az "alacsony hatékonyságú" minősítés és követkozmó­­nyei elkerülésére. A Gránit, bár éves nyereségtervétől kismértékben elmaradt, de bázishoz képest közel 19 %-al nagyobb nyereséget reali­zál. A vállalatok, szövetkezetek pénzügyi helyzetében az óv során komo­lyabb zavar nem volt, az állammal' szembeni kötelezettségeiknek eleget tettek. A pénzügyi nehézségek - a banki szigorítások nyomán is - azon­ban szaporodtak. Az MNB például a Ganz MM részére átlagosan 30 mFt-al kevesebb hitelt biztosított, és a hitelvisszafizetés futamidejét is csökkentette. Több egységnek - VOR, Elektris, Vas-Fém - esetenként át­meneti gondot okozott az, hogy egy-egy megrendelőjük a leszállított termékért csak késedelmesen fizetett, illetve, hogy a vasúti szállí­tás megnövekedett bizonytalansága miatt teljesítési határidők kerül­tek veszélybe.--------------------------------------------—-----------------------------------------------

Next

/
Oldalképek
Tartalom