Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XIX. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Titkári értekezletek jegyzőkönyvei, 1964 (HU BFL XXXV.24.a/6)
1964-01-23
i . u '■ •:-» * - 6 -I?7pn keresztül véleménye szerint biztosítani lehetne a prec. laborailSuSl mlzerek gyártására a területet és felszabadul enber-kapacitas. A kerületi intézkedési terv üzem fele szóló javaslatait az^intézkedési tervüknél figyelembe veszik az említett két szempont alapjan, eloterbe^ állítva az export kérdését. Ha ez a terv elkészül, akkor a 3 vallalat összevonása révén, ha vannak is a tervben feszitettsegek, az intézkedési tervben ezeket nagyobb részben fel lehet veleinenye szerint^oldani. SgyanaKS ha az exportét felső szinten el lehet rendezni, ezt a feszült sfeQ iS fel lehet oldani. Véleménye szerint a^kollektiva alkalmas a feladatok megoldására, azonban ehhez az is szükséges, hogy az összevonással kapcsolatos jelenlegi helyzetet rendezzek, a regrövidebb időn belül megszüntessék, mert ez a munkát messzemenőkig visszatartja, csak ideiglenes intézkedésre ad lehetőséget es perspektivikus tervekre nem. KarSav elvtárs: hozzászólásában felveti, először arra gondolt^ hogy a W1 -nak ílyén"’vonatkozásban mint a mai téma nincs sok problémája. Az elemzés alapján azonban fel kellett ismernie, nem közömbös, hogy a^ dolgozók milyen körülmények között laknak a bérleményekben, es ezek milyen állapotban varinak, tehát nekik igen komoly feladatuk van kiele_ giteni a lakosság igényeit. A takarékosságról szolvan ismerteti, a HKI ^ evente kap 2o-25 milliót felujitási, karbantartasi munkákra, amit szinte elszórnak, mert mindenhol akarnak valami keveset tenni. Ugyanakkor ilyen összeg felhasználásával szanálásra kerülhetne lo 15 épület, amelyeket ezzel az összeggel gazdálkodva nagy emeletes hazakkal lehetne pótolni. Tudomása szerint & kerületnek ilyen terve a 2o eves^távlati tervben van, s addig a HKI-nak sok milliót kell feeepitenie. elyesnek tartaná, ha a kerületi PVB megnézné, ha van pénz felújításra, miért nem lehet ezt az összeget beruházásra, uj lakások letesitesere fordx— Elmondja az et. az intézkedési tervüket elkészítik, s igyekeznek még eredményesebben dolgozni, hogy a kis ügyeket felszámoljak, hogy ezek a dolgozókat ne zavarják. Tervüket a partszervezettel, szakszervezettel egyeztetik. Tóth elvtárs: a KB határozat fő pontja az exportnövelése, az import^ csőkkéntőse. E kérdésekkel kapcsolatban ismerteti a Granitgyar proU~ lémája kétirányú, az egyik a kőedény, a másik a asiszolokorong* A kőedény export igénye szempontjából különösebb probléma nincsen, ez évben az igény az I. félévre Tefedázett, ezt a korábbi evekben nem mondhatták el. Éves tervük 3o—4o %—át exporha gyártják / eves kb á.ooo tonna /. hosszabb a' helyzet a csiszolókorong ^területen. 1 Az elmúlt évben termelésük 2 %-át exportálták, ebben a£ evben ez kb. 4-5 %-ot jelent, és itt - ellentétben a kőedénnyel - nyugati export kevés van, inkább a szocialista államok felé varnak lehetőségek. Ezék az államok eddig nyugatról szerezték be igényeiket, kicsit bizalmatlanok, de sikerült nehány területen eredményt elérni, pl Románia, ^ •Lengyelország vonatkozásában. Az importtal kapcsolatban ismerteti, , ^ hogy szervezési intézkedésekkel igyekeznek ezt a legkisebbre csökkenteni. Kőedény vonatkozásában kevés a tőkés import igényük, es a szocia-" lista importot is igyekeznek szervezéssel csökkenteni. A csiszolókorong— nál a késztermék importját müszálbetétes korong gyártásával csökkentik, ezt a területet bőviteni kívánják. A csiszolókorongnál a helyzet az, hogy többmilliós deviza behozatalra szorulnak, ugyanakkor a gyár kapacitás kitöltetlenséggel küzd - ez igen fonák problémát jelent, és kiküszöbölésére egymaguk gyengék. Olyan termékeket hoznák be, amelyekhez megfelelő termelőeszközökkel, technológiai ismeretekkel nem rendelkezi nek. Éppen ezért a tervükben szerepel, hogy szocialista és tőkés vonatkozásban szakembereket küldjenek ki ezek tanulmányozása céljából, a problémák megoldása érdekében. A csiszolókorong részleggel kapcsolatban korábban arról volt szó, hogy átveszi a KGM ezert tárcaközi határozat született / OT határozat/, melynek első határideje 1962 volt, hogy ezen ideig megfelelő gyárai; létesítenek. Ez a határozat nem lett > I I. -------------------- ^------—
