Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XIX. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1988 (HU BFL XXXV.24.a/4)
1988-04-15
r- -.(*«» í $ V * i-.4- 1 A viták során nagy súllyal ss többfajta megközelitessel szerepelt szociallzmusképünk kérdésköre. Szinte mindenütt elhangzott, hogy az ideológiából ismert és hirdetett társadalmi és emberkép nem esik egybe, sőt egyre inkább eltávolodik a valóságtól. Nincs olyan szocializmusképünk, amely a jelent és a közeljövőt tükrözné. így nem csak a jelenben való eligazodás okoz gondot, hanem a közvetlen jövőt illetően is bizonytalanok az emberek. Gondok adódnak abból is, hogy a meglévő ellentmondásos jelenségekről, tendenciákról nem tudjuk eldönteni, hogy egy kibontakozó szocializmus lényeges elemévé válnak-e vagy sem. Itt-ott tapasztalható volt a szocializmuskép korszerüsi^ lésével kapcsolatos igények megfogalmazása is. Ezek szerint meg kell szabadulni e képre rárakódott illuziórikus nézetektől /pl. ellentmondás mentesség, egyenlősdi szemlélet, életszínvonal állandó növekedése, stb./ és egyúttal olyan uj fogalmak, értékek beépítése, meghonositása szükséges, mint az önállóság, önmegvalósitás, felelősség, kezdeményezőkészség az értékalkotás igénye, versengés, kockázatvállalás, stb. A társadalomtudományok az egyes részfolyamatokról, részösszefüggésekről ma már sokkal hitelesebb képet tudnak adni, mint akár a nyolcvanas évek elején - hangzott el többnyire értelmiségi körökben. Ezt azonban elégtelennek tartják a korszerű tudományos világnézet és világkép kialakításához, mivel a fejlődés egyes részkérdések kidolgozásában tapasztalható /osztályviszonyok, érdekviszonyok, stb./, és változatlanul megoldatlannak tűnik a szintézis, az összefüggések elméleti általánosítása. E szerint az empirikus adatgyűjtéssel foglalkozó társadalomtudományi ágak fejlődtek és kevésbé az elvontabb, az általánosító igényű elméleti tudományok. Következménye, hogy egy valósághüebb, de mégis töredékes tarsadalomkep alakult ki. Gyakran találkozunk olyan felfogással, amely szerint a gyakorlat jelentősen meghaladta az elméletet, vagyis az elmélet fáziskésésben van és a lemaradásért magát az elmele tet hibáztat ják. Ebben a megközelítésben éppen a tuláltalánositás a gond, vagyis a fejlődés adott helyhez és időhöz kötődő jellemzőit szocializmus egyetemes törvényszerűségévé neveztük ki. így egybemosódtak a szocializmus lényegi és egyedi különbözőségei,, l ---------' - — —~
