Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XIX. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1987 (HU BFL XXXV.24.a/4)

1987-01-13

1 r * ! f •*- 6 -2. / A 13 tagból álló [Jttörőelnöksén 1983-ban csaknem 50 %-ban új tanokkal folytatta működését. Mind a régi, mind az új tagok felkészültsége és aktivitása jó volt, az úttörőmozgalomban az elnökség betöltötte és be­tölti szerepét. Az 1986. évi konferencián ismét 13 tagú elnökséget vá­lasztottak, a korábbihoz képest 7 új taggal. A 13 főből 4-et az úttörő­­csapatok delegáltak, a többit a konferencia közvetlenül választotta, köztük az elnököt és a titkárt. Hatan pedagógusok, 1 fő úttörőház i­­gazgató, ketten képviselik a tanácsot, 2 fő politikai munkatárs, képvi­selve vannak az ifivezetők és a szülők is 1-1 fővel. A káderelőkészítő munka fokozatosan javult, 1983. óta egyenletesen jó színvonalú. Évente 6-10 főt iskoláztak be a komplex vezetőképző tanfo­lyamra, a tanfolyamot eredményesen elvégzettek a káderutánpótás bázisát adják. 3. / A Munkásőrségben az elmúlt évek folyamán nőtt az egységparancsnokság ^ szerepe a kádermunkában, ennek sikere érdekében erősödött munkakapcsolatuk a gazdálkodó egységek párt- és gazdasági vezetőivel. A parancsnoki állo­mány összetételében, életkor, gyakorlat,állami- és politikai végzettség szempontjából megfelelő, jó színvonalú. A káderutánpótlási- és képzési tervnek megfelelően nőtt a beiskolázot­tak száma, ennek ellenére - elsősorban a nem tervezett kádercserék miatt (munkahelyváltozások, más munkakörbe kerülések) - a munkásőr végzettség­gel rendelkező parancsnokok arányát nem sikerült növelni. A tervszerű kádergazdálkodás, a céltudatosabb foglalkozás jó felkészült­ségű állomány kialakulásához vezetett. Az elért színvonal, a tudatos ká­dermunka, a képzési terv végrehajtása ellenére, a káderutánpótlásban gondok is jelentkeztek, elsősorban a társadalmi parancsnokok és a törzs tekintetében, ahol a leterheltség a legnagyobb mértékű. 4. / A Hazafias Népfront körzeti bizottságainak létrejöttével és megerő­södésével - a megfelelő káderelőkészítő és kiválasztó munka eredménye­képpen - változás következett be a kerületi bizottság munkájában is. Az utóbbi időszakhoz viszonyítva a bizottságok káderhelyzete stabilizáló­­dott. Az 1985. évi választások révén a bizottságba 59 %-ban új tagok ke­rültek, a bizottság tagjainak 70 %-a aktív dolgozó. A káderelőkészítés során figyelembe vették azokat, akik az országgyűlési képviselő és ta­nácstagválasztások időszakában közfunkció ellátására alkalmasnak bizo­nyultak, de megválasztásra nem kerültek. Bekapcsolódásuk a népfront mun­kába jó eredménnyel járt. 5. / A Szakmaközi Bizottság keretében tevékenykedők - 13 fős bizottság és a mintegy 60 fős aktíva - valamennyien társadalmi munkások, a bizottság titkára is szabad idejében látja el teendőit. A káderutánpótlás, illet­ve kiválasztás a Szakszervezetek Budapesti Tanácsa és a kerületi pártbi­zottság segítségével is sok nehézséggel járt.Több változás volt az albi­zottságok élén is. Az e területen tevékenykedők nagy része nyugdíjas, a kerületi üzemekben dolgozók közül kevesen vállalnak feladatot az SZKB munkájában. 6. / Az 1982. évi Vöröskereszt választás során a tisztségviselők közel 50 %-a cserélődött ki. 17 tagú vezetőség alakult, 6 munkabizottsággal kezdte meg munkáját. Az eltelt időszakban az alapszervezetek száma nö­vekedett és egyre nagyobb nehézséget jelent a vezetőségek újjászerve­!»---------------------------------------—-------------------------------------------------------------------------------------------------­_______________________________________________________- -____________________________________._____._____. .

Next

/
Oldalképek
Tartalom