Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XIX. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1987 (HU BFL XXXV.24.a/4)
1987-01-13
1 r * ! f •*- 6 -2. / A 13 tagból álló [Jttörőelnöksén 1983-ban csaknem 50 %-ban új tanokkal folytatta működését. Mind a régi, mind az új tagok felkészültsége és aktivitása jó volt, az úttörőmozgalomban az elnökség betöltötte és betölti szerepét. Az 1986. évi konferencián ismét 13 tagú elnökséget választottak, a korábbihoz képest 7 új taggal. A 13 főből 4-et az úttörőcsapatok delegáltak, a többit a konferencia közvetlenül választotta, köztük az elnököt és a titkárt. Hatan pedagógusok, 1 fő úttörőház igazgató, ketten képviselik a tanácsot, 2 fő politikai munkatárs, képviselve vannak az ifivezetők és a szülők is 1-1 fővel. A káderelőkészítő munka fokozatosan javult, 1983. óta egyenletesen jó színvonalú. Évente 6-10 főt iskoláztak be a komplex vezetőképző tanfolyamra, a tanfolyamot eredményesen elvégzettek a káderutánpótás bázisát adják. 3. / A Munkásőrségben az elmúlt évek folyamán nőtt az egységparancsnokság ^ szerepe a kádermunkában, ennek sikere érdekében erősödött munkakapcsolatuk a gazdálkodó egységek párt- és gazdasági vezetőivel. A parancsnoki állomány összetételében, életkor, gyakorlat,állami- és politikai végzettség szempontjából megfelelő, jó színvonalú. A káderutánpótlási- és képzési tervnek megfelelően nőtt a beiskolázottak száma, ennek ellenére - elsősorban a nem tervezett kádercserék miatt (munkahelyváltozások, más munkakörbe kerülések) - a munkásőr végzettséggel rendelkező parancsnokok arányát nem sikerült növelni. A tervszerű kádergazdálkodás, a céltudatosabb foglalkozás jó felkészültségű állomány kialakulásához vezetett. Az elért színvonal, a tudatos kádermunka, a képzési terv végrehajtása ellenére, a káderutánpótlásban gondok is jelentkeztek, elsősorban a társadalmi parancsnokok és a törzs tekintetében, ahol a leterheltség a legnagyobb mértékű. 4. / A Hazafias Népfront körzeti bizottságainak létrejöttével és megerősödésével - a megfelelő káderelőkészítő és kiválasztó munka eredményeképpen - változás következett be a kerületi bizottság munkájában is. Az utóbbi időszakhoz viszonyítva a bizottságok káderhelyzete stabilizálódott. Az 1985. évi választások révén a bizottságba 59 %-ban új tagok kerültek, a bizottság tagjainak 70 %-a aktív dolgozó. A káderelőkészítés során figyelembe vették azokat, akik az országgyűlési képviselő és tanácstagválasztások időszakában közfunkció ellátására alkalmasnak bizonyultak, de megválasztásra nem kerültek. Bekapcsolódásuk a népfront munkába jó eredménnyel járt. 5. / A Szakmaközi Bizottság keretében tevékenykedők - 13 fős bizottság és a mintegy 60 fős aktíva - valamennyien társadalmi munkások, a bizottság titkára is szabad idejében látja el teendőit. A káderutánpótlás, illetve kiválasztás a Szakszervezetek Budapesti Tanácsa és a kerületi pártbizottság segítségével is sok nehézséggel járt.Több változás volt az albizottságok élén is. Az e területen tevékenykedők nagy része nyugdíjas, a kerületi üzemekben dolgozók közül kevesen vállalnak feladatot az SZKB munkájában. 6. / Az 1982. évi Vöröskereszt választás során a tisztségviselők közel 50 %-a cserélődött ki. 17 tagú vezetőség alakult, 6 munkabizottsággal kezdte meg munkáját. Az eltelt időszakban az alapszervezetek száma növekedett és egyre nagyobb nehézséget jelent a vezetőségek újjászerve!»---------------------------------------—-------------------------------------------------------------------------------------------------_______________________________________________________- -____________________________________._____._____. .