Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XIX. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1984 (HU BFL XXXV.24.a/4)
1984-12-18
r n >- 17 -A kerület két szakközépiskolájában is szinvonalas oktató-nevelő munka folyik, A Latinca Sándor Szakközépiskolában a tárgyi és személyi feltételek lehetővé teszik a technikus-képzés bevezetését. Ennek megvalósitása érdekében már történtek lépések. A Semmelweis Ignác Egészségügyi Szakközépiskola 1981-ben az egészségügyi főiskola gyakorló iskolája lett. A jó színvonal mutatója az is, hogy az iskola fizikából az Országos Pedagógiai Intézet egyik bázisintézménye.A 4-es sz. Ipari Szakmunkásképző Intézet pedagógusai sokat tesznek azért, hogy a rendkívül gyenge előképzettségű tanulókat jó szakmunkássá neveljék. Középiskoláink rendelkeznek számítógéppel, igy hozzájárulnak a számítástechnikai program végrehajtásához is. Ebben a tekintetben különösen kiemelkedő a Latinca Szakközépiskola. Középiskoláink egyformán nagy gondot fordítanak a tehetséges ✓"v tanulók képességeinek kibontakoztatására és a hátrányos helyzetűek segítésére.Egyre inkább a tanulók személyiségének sokoldalú fejlesztését állitják előtérbe. Ehhez a célkitűzéshez kapcsolódnak a KISZ szervezetek programjai is, A kerületben működő két kollégium eredményesen segiti lakóinak tanulmányi munkáját. A fiatalok szabadidejét hasznos tevékenységgel töltik ki. A felnőttoktatás helyzete nem megnyugtató. A kerület üzemeiben dolgozó munkások jelentékeny hányada /kb 7 % / nem végezte el az általános iskola 8. osztályát. Mégis rohamosan csökken a dolgozók általános iskolájába járók száma. Az esti középiskolákban valamivel jobb a helyzet. A dolgozók gimnáziumában kismértékű csökkenés, a szakmunkások szakközépiskolájában némi növekedés mutatható ki. A kerületi üzemek egyre növekvő számban vállalják a hiányszakmákban a felnőttek képzését és átképzését/ Kispesten a közművelődés hangsúlyai az utóbbi években eltolódtak, figyelembevóve a kerületi ipar visszaszorulását, ugyan//‘-N akkor a lakosságon belül a munkások magas arányát, valamint a fiatal korosztályok részarányának növekedését. Annak ellenére, hogy az intézményhálózat csökkent és állaga romlott, a személyi és anyagi feltételek nem javultak, az irányítás sem érte el a kivánt színvonalat, a közművelődés hagyományos formáinak legjavát sikerült megőrizni és néhány területen fellendíteni. A fejlődés legfőbb bizonyitókai egyes új formák megjelenése, így megalakult a Csokonai, illetve Szinyei Közművelődési Egyesület és klub. Ez a kultúra demokratizálódásának örvendetes jele, hiszen a programok a lakosság kezdeményezésére és öntevékenységére épülnek. /Szabadtéri gyermek- és ifjúsági programok, a politikai ünnepekhez kapcsolódó rendezvények, a pártházi kulturális események, nyugdijas és ifjúsági klubok, barkács-szoba, kondicionáló terem stb/. A feladatok végrehajtásában kiemelkedő teljositmónyt nyújtottak az Ifjú Gárda Művelődési Ház és a Fővárosi Szabó Ervin könyvtár népművelői, a lakóterületi iskolák közművelődéssel foglalkozó pedagógusai és Kispest új részén példamutató módon kezdeményező társadalmi aktivák. t__ ji_J. __ _ __ _ ________-_______ ._«--------------- — - - - — * - - - -
