Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XIX. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1983 (HU BFL XXXV.24.a/4)
1983-11-01
; A műszakbeosztás ugyan nehezíti a rendszerességet, de az elhangzott vélemények alapjan az javítható lenne. A titkári értekezletek témái elsősorban tájékoztatók a felsőbb szervek tevékenységéről, a pártvezetoaeg munkájáról. Az elhangzott tájékoztatók azonban nem minden esetben jutnak el a tagságié. Előfordul, hogy az információs kerdesek nem kerülnek megválaszolásra , ennek pedig az a^következmenye, hogy a párttagok nehezebben nyilvánítanak véleményt. A titkán értekezletek le hetőséget nyújtanak a feladat-raeghatározasra, es a végrehajtás értékelésére is. A titkárcentrikus irányítás mellett^szólni kell a reszortertekezletek rendszerességéről és szükséges^segerol is. Az alaP“ szervezetek igénylik ezeket a megbeszéléseket. Az elhangzottak alapján ezen a területen van ugyan elore^es, de vannak meg gon- ^ Az alapszervezetek szükségesnek tartják a reszortos értekezletek valamilyen rendszerbe .formálását. Véleményűk szerint ez sok esetben tehermentesítené a fizikai alapszervezetek titkárait, és a kollektív munka kiszélesitesehez vezetne.A kialakult gyakorlat ugyan as, hogy nagyobb feladat megvalositasa _ előtt van reszortosertekezlet, de a többmüszakos munkarend miatt igény van a rendszerességre. így az informácioaramlas,a partcsoport és a tagság tájékoztatása is közvetlenebb lenne. A pártvezetőség irányitó munkamódszeréhez tartozik az alapszervezetek patronálása, az instruktor! rendszem Ezen a területen van eltérés az alapszervezetek között, ez elsősorban az instruktor munkájától függ. Igényként merült fel az alapszervezeteknel ennek a munkának az összefogása. A pártvezetoség irányitó munkájában nagyobb szerepet kell, hogy ^ kapion a pártcsoportokkal való foglalkozás. A partcsoport „c munkája segítheti az információ áramlását, a helyi politikai, gazdasági feladatok összehangolását. A partcsoportbizalmiakkal a kialakult kapcsolat jó, de a csoportetekezlet rendazeressege nem mindig megfelelő. Ezt a munkát neheziti a több műszak, így sok _ problémát csak menetközben tudnak a csoportok tagjai megbeszélni. A pártcsoportok irányítása, a párttagok egyéni agitacms munka~'a kihat az alapszervezetek pártepito tevekenysegere. A pár tcsoportok közvetlenül tudják segíteni a tagfelvétel! munkát. Elhangzott olyan vélemény is, hogy ma már nem "divat" a funkció. Az emberek egy része a fizikai területeken fásult, nehezebben vállalnak valamilyen társadalmi munkát. Az aktívak túlterheltek, a fiatalok kevésbé vállalnak többletmunkát. így az egyem agitáció- a párttagok elsőszámú megbízatása - sem mindig érvényesül. A tények pedig tükröződnek az alapszervezetek pártepito es MÖR-szervező tevékenységében. Van^olyan alapszervezet /II/ is, ahol az év folyamán nem volt pártépiteo. I--------"J — - — ---- - - - - *-- - - — — —-------------------- --------1---------•---r i