Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XIX. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1981 (HU BFL XXXV.24.a/4)
1981-11-03
............ P 1 11 1 » ■ 1 ■ 1,1 1 ■ p . I . I- 4 -A főváros vízellátása A napi átlagos ivóvíz termelés közel 1 millió m5. nnnei. 50 %-át a lakosság,35 tf-át az ipar, és 15 /-át az intézmények használják fel. ■ A fővárosi lakások 87 #-a,a lakosság 95 ‘*-a részesül közműves ivóvíz ellátásban. ^ A legsúlyosabb problémát a szennyvíz elvezetese es tisztitása jelenti. , ,,, ./ _j A keletkezett szennyvíz áüagoa napi mennyisege 1,4 miliő »• A szennyező anyag tartalom magas. A A keletkezett szennyvizet 99,9 5S-t>an a Dunába, illetve a kis-Dunába vezetik el. , .. A főváros csatornázandó területeinek 53 ‘/»-a csatornázott. A csatornázással ellátott lakások aránya közel 80 %. _ Lényeges a különbség a belső és külső kerületek csatornazottsága között. A keletkezett szennyvizek tisztítása túlnyomórészt megoldatlan. A Dunába közcsatornán vezetett szennyvizek csupán 6 százaléka nyer biológiai tisztítást, 80 százaléka mechanikai tisztítás után kerül a befogadóba es 14 százaléka mi tisztítás nélkül jut a íolyóba. A szennyvízbírság éves összege átlagban 85 millió M, amelyet a Középdunavölgyi Vízügyi Igazgatóság az élővizekbe vezetett szennyvízért vet ki a Fővárosi Csatornázási Müvekre és az iparvállalatokra. Külön gondot jelent a kommunális és ipari szennyvíziszap elhelyezése. Az ipari szennyvíztisztítók iszapjainak elhelyezése napjaink egyik legégetőbb, megoldásra váró feladata. Az árvizvédő_müvek_hossza 86,6 km. Az árvíz szinthez viszonyítva" jelenleg 30 a nem kielégítő módón vedelt terület. Itt él 160 ezer lakos. L— - — --J '
