Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XIX. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1979 (HU BFL XXXV.24.a/4)
1979-10-30
1 ....... f 1 1 ' 1 1 ■ 1,1 ' ■ ■ ■ ■- 3 -Az életszinvonalpolitika megítélésében még mindig tartja rnarát az a torz felfogás, mely az életszínvonal alakulását az ár és bérarányokra szükiti le, A szocialista elosztás elveit fenntartás nélkül elfogadja párttagságunk és birálja a gyakorlatban tapasztalható egyenlosdx szemlelet. A vélemények egyrésze viszont bizonygatja az "egyenlősdi" gyakorlati elkerülhetetlenségét. A másik legnagyobb vitát kiváltó kérdéscsoport a szocialista országok és kommunista pártjaik kapcsolata, a,nacionalizmus és sovinizmus lényegének tisztázása kapcsán. Általában elcsen vetődik fel a román párt és állami vezetés politikájának bírálata, valamint Kina magatartása. Kinával kapcsolatban felvetik, hogy tekinthetjük-e szocialista országnak. A Felsorolt kérdésekben több ellentmondás húzódik meg az elméleti ismeretek és az érzelmi cselekvő azonosulás kozott, hz részben a felületes nem kellő tájékozottságra vezethető vissza, részben érzelmi okokra /pl.román kérdés/. Átmeneti társadalmunkban valóban léteznek ellentmondások, ezek valódi okainak# feltárása komoly feladatot jelent az alapszervezetek vezetőségeinek. A marxizmus klasszikusainak müvei nagy^segítséget je íentenének, azonban tanulmányozásuk, egyes megallapitásaikra való utalás csak elvétve fordul elő. Gyakrabban kérhetnének segítséget az alapszervezetek az ellentmondásos keretesek megválaszolásához az üzemi és kerületi Pártbizottságtól. A többi nem érintett, de napirenden szereplő téma nem váltott ki különösebb vitát. Valamennyi hozzájárult az ismeretek bővítéséhez illetve elmélyítéséhez. Az elméleti témájú napirendek tárgyalása során az alábbi módszerbeli tapasztalatokat szereztük. , . Általában jellemző, hogy félévenként legfeljebb 2 elmeletiideológiai kérdést tárgyalnak az alapszervezetek, tehat a rendszeresség és tudatosság a jellemző. A partvezetosegek rugalmasságát bizonyítja, hogy a párttagságot foglalkoztato kérdéseket munkaterven kívül is napirendre tűznek. Pl,a Rendelőintézetben az eurokommunizmus kérdését tárgyalták me/, mer' erre igény merült fel. Az elméleti kérdések megtárgyalásának előkészítése függ attól, hogv a vezető pártszervek által kötelezően előirt témáról van e szó, vagy a vezetőség önállóan választotta azt ki. Ha kőtelező témáról van szó, az alapozervezetek vezetősége útmutatást, segítséget kap a vezető pártszervektol. Ezt a segítséget jónak, használhatónak tartják a pártszervezetek. A csoportos titkári értekezleten kapott információkat is jól tudják hasznosítani. Az önállóan választott elméleti kérdések eseten a pártvezetőség egy elméletileg jól felkészült párttagot kér ^ fel a napirend előadására. Az előadások rendszerint az elméleti kérdést helyi példákon keresztül világítják meg. t — ------ —J
