Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XIX. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1979 (HU BFL XXXV.24.a/4)

1979-12-11

r i l - 2 -Előző évhez viszonyítva a termelés értéke kilenc egységünk- - ben növekedett, egynél szinten maradt /Balaton/, kettőnél pedig /VCSG és Hungária/ jelentős mértékben csökkent.- A_ vállalatok, szövetkezetek az exportkötelezettaégeik telje­sítésével, illetve jelentős tultelj esitésóvel hozzál árultak népgazdaságunk egyensulyhelyzetének javításához. Szocialista export tervek a Balaton Szövetkezetét kivéve telj esülnek. Kern szocialista export tervét mind a négy exportáló egység teljesítette és az előző évhez viszonyítva jelentősen növel­ték a nem szocialista exportra kerülő gyártmányok termelését. 1 A nem szocialista export termelés növelésében kiemelkedő eredményt ért el a VOR, a Ganz Műszer Müvek és az Elektris KTSz. Az I.félév értékelésekor a párt végrehajtó bizottság megál­lapította, hogy az export kötelezettségek teljesítésében ' elért eredmények nem kielégitőek és további intézkedésekre ^ van szükség az éve3 tervek teljesítéséhez. Megállapítható, hogy^a szükséges intézkedéseket megtették, amelyek bizto­sítják az export tervek teljesítését.- Létszámtervét a tizenkét gazdálkodó egység közül tiz nem tudta telje'o'í'teni, amely ismételten arra utal, ho-y a veze­tés még mindig nem számolt kellően a létszámellátas reali­zálásával. Az előző évhez viszonyítva a gyárak többségében létszámcsök­kenés volt. Különösen nagymértékű ez a Hungáriánál, a VCSG- nél, az EKM-nál és a VOR Bt dapesti egységénél. Jónak ítélhető, hogy a vállalatok többsége szigorította a nem fizikai létszámgazdálkodást, amely azt eredményezte, hogy a nem fizikai létszám is csökkent. A szigorító intéz­kedések ellenére nem kielégítő a fizikai - nem fizikai lét­­számarány. Javulás e tekintetben csak a VOR-nál, az IKV-nál, a Balaton és az Elektris szövetkezeteknél mutatkozik.- A bérszínvonal növekedése általában a tervezett szinten va­­lóoui még. Az előző évhez viszonyítva valamennyi állomány­­csoportnál bérszínvonal növekedés tapasztalható. A tervek általában 3-4 ’-os bérszínvonal növelés feltételeit tudták biztosítani. Az elért eredmények is hasonló emelésre adnak lehetőséget. Előző évekhez viszonyítva kedvező ta­pasztalat, hogy a rendelkezésre álló bérkeretek felosztásá­nál törekedtek orra, hogy a bérfejlesztés nagyobb hányadát a teljesítmények növekedésérek bérfedezetére,'a minőségi munka ösztönzésére használják fel és viszonylag kisebb rész került alapbéremelésre. Az előző évekhez ^viszonyítva javulás tapasztalható a terme­lékenység és a bérszínvonal növekedés arányai között. A gazdálkodó egységek többségénél a termelékenység növekedés színvonala meghaladja a bérszínvonal növekedést.- A nyereségtervét az önelszámoló egységek fele nem tudja teljesíteni. Különösen nagy a lemaradás a Gránitnál, a Ba­laton Szövetkezetnél és kisebb mértékű a Ganz Műszer Müveknél. | -----------------------------------­­— --­L ________

Next

/
Oldalképek
Tartalom