Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XIX. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1974 (HU BFL XXXV.24.a/4)
1974-02-13
f , i MSZMP XIX. kerületi Bizottsága Budapest, 197^. február 6, Bizalmas! Készült: 2o példányban XIX/1/13/197^ Jelentés a XIX. kerületi Párt Végrehajtó Bizottságnak A Magyar Vagon- és Gépgyár vezetőivel folytatott személyes megbeszélések alapján, a bemutatott Írásbeli anyagok, döntési jegyzékek és a y°r°s Csillag Gépgyár igazgatójához feltett kérdésekhez adott "Értékelés alapján / az "Értékelést a Magyar Vagon- és Gépgyár vezérigazgatójának első gazdasági - nely /1 . t > / h< ií,.í«4íi Gépgyár igazgatójának válaszai alapján, a Végrehajtó Bizottságtol kapott megbízásra a következőket állapítottuk meg. A Magyar Vagon- és Gépgyár rendkívül erősen centralizált szervezetben működik, ahol a döntések túlnyomó többsége a vezérigazgató, illetve helyettesei és törzskari szervezethez tartozó főosztályvezetőkhöz van rendelve. Döntésekben a centralizáltság mértékét jellemzi, hogy a döntési jegyzékek szerint - a sorok szerint értékelve - az összes döntések 3-A- %-a van csak gyárvezetői hatáskörben. Itt a gyárigazgatök, vagy gyáregységvezetők, üzem és művezetők általában nem döntéseket hozó, hanem végrehajtó vezetők. A magyar iparvállalatok vezetésének gyakorlatában szokatlan centralizáció azt eredményezi pl., hogy az u.n. igazgatói döntések között - amelyben összesen 12o-at számoltunk össze - kezdetben 6, most csak a Vörös Csillag Gépgyárra van kiterjesztve, további 9, összesen 15 témakörben van gyárvezetői jogkör megjelölve. A helyzetet jellemzi - bár a Vörös Csillag Gépgyár nagyobb hatáskört kapott, mint a többi gyáregység, a gyár vezetői -- nem engedhetnek be a gyár területére belföldi szervek delegációit. ^ / pl, a rokon gyár szocialista brigádját, vagy egy METESZ delegációt, vagy egy egyetemi tanulmányi csoportot,/- nem engedélyezhetik a főosztályvezetőknek, hogy a gyárat elhagyják és Győrbe, vagy más vidéki városokba utazzanak vállalati ügyben,- a gyár dekoráció sorsáról is a vállalati központban döntenek. Ez a centralizáltság tapasztalható más területeken is. így pl* az anyagbeszerzésben, ahol a gyárnak csak másodlagos rezsianyagok beszerzesere van joga. Erős a centralizáltság a munkaerő- és bérgazdálkodási döntések területén is. Pl. a jutalmazásban, pótszabadságokban, a társadalmi tevékenység, másodállás, mellékfoglalkozás engedélyezésében. A vállalatiéjlosztéssel kapcsolatos döntések, ugyancsak centralizáltak, de ez általános az összevont iparvállalatoknál. A részesedési alappal kapcsolatos gyári hatásköröket a kialakult helyzetnek megfelelően elfogadhatónak tartjuk. Nagy a centralizáció a termelés irányításában, az üzemszervezésben és természetesen a számítástechnika alkalmazásiban, f—----—' '' ' -* mmm*
