Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XIX. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1974 (HU BFL XXXV.24.a/4)
1974-07-24
l A beszélgetések, a vizsgálat során az a vélemény alakult ki, hogy ebben az alsószintű vezetők és a dolgozók objektív viszonylatain - kiviil jelentős szerepe van a művezetői szinten_dolgozok általános, de elsősorban a politikai müveltsegbeli hiányainak Í3. Ezt felismerve a pártszervezetek már korábban is szorgalmazták az e szinten dolgozók politikai, szakmai ismereteinek bővítését. Különösen céltudatos munka folyt e tekintetben az EKM-ben, a Gránitban és a Hungáriában. A munkahelyi demokrácia adta lehetőségektől elma.r|áa ^^fgeíyzet tényleges kihasználása. Mindegyik nagyüzem felismer .,n>itasa SS W.-to?en a voltak a házon belüli / egyébként MT rendelet által előirt / s~\ szakosító, és továbbképző oktatás beindításának. n^nkközón-Szép eredményeket mutat fel a Hungária is, / textilipari szakközépiskola/ Az időközben megjelent KIP.Min, rendelet ~ tette a munkások munakhelyi továbbképzését. A rendelet LoV-r bontása azonban csak 1973 végén történt meg. A szakraásitó, m. szakmunkás továbbképzés igy 1975-ben indulhat. Jelentés szerep hárul a munkahelyi demokrácia fejlesztesencl a szocialista brigádokra. Meg kell mondanunk, Í~nk jelenleg jórészt a megfogalmazásnál tart. Nem tisztázottak azol az eszközök, formák, lehetőségek, mellek révén a szocialista brigádok a munkahelyi demokrácia fej^lodesenek bázisai lehetnek. Egy tujforma, a munkásgyülés, szintén "kísérleti stádiumban v>n . Értékelésére csak megfelelő tapasztalatok alapján kerülho u x , A VOR eddigi tapasztalatai minden esetre kedvezőek. Összegezve: A munkahelyi demokrácia gyakorlásához a közvetett ss közvetlen alapfelt ét elek, igy a különböző szintű szabályozott fórumok mina az öt nagyüzemnél biztosítottak. A pártszervezetek a munkahelyi demokrácia általános ss helyi kérdéseivel a különböző fórumokon kezdeményezoen, rendszereson foglalkoznak, A vezető párttestületek által hozott határozatok segítették a társadalmi és gazdasági szerveket feladataik meghatározásában ^ a munkahelyi demokrácia érvényesülését akadályozó helyi problémák megoldásában. A vállalatok politikai, társadalmi, gazdasági^vezetői a munkahelyi demokrácia eddig kialakult fórumait sokrétűségében elégségesnek tartják. Érzékéivé a munkahelyi demokrácia gyakorla- Vában jelentkező problémákat, figyelmüket elsősorban a meglevő ellentmondások feloldására fordítják. Erőiess'í"t'ésóink ellenére számolnunk kell azzal, hogy e térén a lehetőséget a valóság csak hosszabb távon éri el. ErŐteljosok meg a régi reflexek, nem ritka a jogos bírálat burkolt megtorlása se'nu j I L------------------J i
