Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XIX. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1972 (HU BFL XXXV.24.a/4)
1972-08-02
I ^ Ennek lehetőségét nehéz megteremteni, de foglalkoznak azzal, 1 hogy valamilyen formában megoldják. Az a tapasztalatuk, hogy a vezető beosztásban lévő nők megállják a helyüket. A,nődolgozók felvetettek kisebb gondokat, problémákat /büfé, KÖZÉRT üzlet ellátása, szolgáltatások árai /, különösen a fiatalok a lakáskérdést vetik fel, sürgetik a megoldást. Pontos feladatuknak tekintik a nevelő, felvilágositó munkát, a meglévő helytelen szemleletek megváltoztatását. A bölcsőde, óvóda kérdésében felmerült az, hogy inkább a területi intézményekre volna szükség, hogy a lakóterületükön tudják elhelyezni a gyermeket. Pelvetette továbbá, hogy a nők helyzetének javításával kapcsolatban j az elvárások társadalmi szinten egyformák, de a nőket foglalkoztató üzemeket jobban érintik. Nemcsak annak az üzemnek feladata ezeket a társadalmi problémákat megoldani, ahol a nők vannak többségben, hanem minden üzemé. Anyagi lehetőségeiket bölcsődék, óvódák vonatkozásában a tanácsnak adják át. ^ Kérdést tettek felt Szente Antal, Virágh Perencné, Demecs Gábor. A kérdésekre kiélégitő választ adott Harmathné, Sós Sándpr. A vitában felszólaltak: Demecs Gábor, dr. Kékesi Ferenc, Virágh Perencne, Végh Istvánná, Molnár Endre, Sógor Istvánná. A felszólalók elmondották, hogy a jelentés a végzett munkáról elfogadhatóan ad számot, de inkább a szervezeti intézkedéseket emeli ki, és hiányps az érdemi problémák elemzése, a megoldásról való számotadás. Nem eléggé feltáró jellegű, nem mutatja be a nők helyzetének társadalmi, szemléleti problémáit, amelyek leküzdéséhez ideolfeiai, felvilágosító nevelő munkára van szükség. Volt olyan vélemény, hogy a jelentésben jobban kellett volna a kerületi üzemre összpontositani. Ezzel együtt úgy látták, hogy az anyag érzékelteti azt, hogy komolyan foglalkoznak e problémával. Pelmerült olyan észrevétel, hogy kormányhatározat van a szakmunkásképzés egyenlő teherviselésére, s ugyanezt kellene megvalósítani r az óvódák, bölcsődék vonatkozásában is. Az alkotmány az államra ruházza az oktatási, nevelési gondokat központilag, erre volna ^ szükség a gyermekintézményeknél is, hiszen ezek is nevelési, oktatási jellegűek. Rámutattak arra, ahhoz, hogy a nők egyenlő eséllyel induljanak, előnyt kell adni részükre. A tapasztalat az, hogy azonos munka® körben, azonos feladat, felkészülés mellett a bérek terén a nők még hátrányban vannak. A nőket alkalmassá kell tenni, hogy ugyan olyan feladatokat, ugyan úgy tudjanak ellátni, mint a férfiak, ha ez nem a fizikai adottságoktól függ. Az egyenjogúsággal együtt megfelelő helytállást is el lehet tőlök várni. A vita során felmerült az, hogy a családok jövedelmét az eltartottak száma határozza meg. A munka szerinti elosztás erőteljesen differenciálódik a családi jövedelmekben, a közelítést az állam fokozottan vállalja át a gyermek nevelés költségeiben, az öregekről való gondoskodásban. A rendelkezésre álló társadalmi alapok azonban korlátozottak, az állam csak lassan tud előre haladni, ezért szükség van a vállalatok lehetőségeinek felhasználására. Ez a sok nőt foglalkoztató vállalatoknál szigorú korlátokba ütközik. Javasolták, a VB fogalmazza meg annak szükségességét, hogy a hozott lakásrendelet társadalmi, szociális hatásainak vizsgálata egy bizonyos tapasztalat birtokában országos méretekben célszerű lenne. Sok minden mutat arra, hogy ennek a rendeletnek a célja a J&ISf&r ZiiyÉígímiUt &lrrlfflm1ftlIfA1zVtlíaffhŐz1zÍJ?tL1áSt és U-“....-..................J ^ 1 - —
