Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XIX. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1971 (HU BFL XXXV.24.a/4)
1971-09-15
hogy kozderaér.yozői az üzeni demokratizmus további..,;H-sztésénok, a munkovorseny mozgalom fejlesztésen keresztül a v..llr.l' ti^ föladatok eredményes mogolaáoábon. A szaksa .-rveZetivezoto szorvolc azonban e munkáik során non elog, ;o > tzr.rozou// t\ sznkszorvozoti tagokra, Ezt mutatja az a tény i hogy a k;t v. 1 ászt kai idő, zak között alig-ali;: tartanak taggyül rk-t os . legtöbb esetben raját határozatuk kialakit, ca elüt1; is a termelési tanácskozások véleményét kérik ki, csorbítva ezzel a szakszervezeti demokráciát. Ltae 1 lett nem .'léggé domborodik ki ^a műhely - oszt:lybizo11ságolcnái a nevelési ua erdekv caln.i tevekéi.y sog* b, / Egyéb képviseleti fórumok. A társadul: ti bíróság és munkaügyi döntőbizottságok olyan demokratikus fórumok, ahol a dolgozók képviselőiből allé testület orkodik a törvényessé b tartásán, jelentős eszközei a n velesnők* ^ Tapaszt;'.! -.tűni: az, hogy a VCÖT. továbbá a Ganz EiJ.t egyik gyáregysége ’nvet .lével a társadalmi biróc^gek nem í'unlccionalnalc. Fujiksiona 1 e.snk eseten nőm oléggé hajiszn;j ■ .k í el, a dolgozók neveié-;eiv. fedi • ez egy olyan szerv, amelynek működtetése / jelentősen elő cgithoti a koz,gondolkodás icjlodesot, az egyenek nevelését. A munkaügyi döntőbizottságok a vállalatoknál megfelelően funkcionálnak és elősegítik a törvényesség betartását. A hozott határozatok igen ritkán kerülnek felsőbb szerveik által Megváltoztatásra.. A irobléna itt inkább úgy jelentkezik, hogy a v- Halatok vezetői a fegyelmi jogkört lebontották, viszont arról mar , kevésbé gondoskodtak, hogy a fegyelmi jogkör gyclaorlox a törvényeket megfelelően megismerjék és ennek alapján járjanak el. leapaszt álható "továbbá az íj, hogy a vezetők egy része liberális a fegyelmezetlen dolgozókkal tizemben. A vállalatok önállósága nemcsak a demokratizmus nagyobb lehetőségét nyitotta meg., hanem egyszersmind megkövetelte :ü ma is megkövetelj annak további ej le szt o sót • Ezt a köve tkoz-).c Lnc.okoljtJc. A jó döntések feltételezik a vállalaton belüli érdekellentétek egyeztetését és csökkentését, ezeket az u:pdokello t iteket pedig az üzemi demokrácia tárja fel. A döntéseket optári,.les erectf.isnnyol kell végrehajtani, a végrehajtók pedig maguk a dolgozók. Minél jobban ismerik a dolgozók a feladatot, minői nagyöbű mert •.••“•bon vesznek r azt annak kialak:.tusában, ónnal likacs ma 1,1 v "k érzik Ezt az is i- ázol ja, h y a.z üzemi demokrácia fejlesz', -se - gazdasá.;. t- ládát is. A jelentésekből no;'állapítható hogy gazda• sági Ve z« tói k e ;y ívsze : íí.midii. . t.m ismerte i'l r.z üzemi deli d”’; o:' b v. jlo leh. tős,-."éltet. non tudj; k össze*. g eztotm r.z egvj-; ;álv:L \ zetéat a.z üzemi demokráciával, módig, a.z egy szem ly:l v,an. t ',; I at'konysngáte<;yrészrul épp .n ^ mö ette lovo törne -akt:' vitás nagysága határizza mo0. A -.zdasa. i vezető a a szakszervezettel együtt felelős az űzné . jnoarnexa rvonyosulé séért, azon bar. a tapasztalat az, hogy ”• szakszervezetek eredmén;ves küzdelme nőikül, amelyhez a pa.rtszervuzo celcuol hatn,.tóo tánc. atást kapnak a.z érvényesülési foka alalo nouya.ob szinten ^ volna vállalatainknál• Ennek oka a.z is, ho. y a ielsőre .zdaou^i vezetés vállalaton kivül, vállalaton belül no; kéri nzámcvm a. gazdasági vezetéstől az üzeni demokrácia, gyakorlásánál helyzete , t a.rtalmi szinvonalát. (L-—------—- ------iHMfc i *- 4 -
