Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XIX. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1970 (HU BFL XXXV.24.a/4)
1970-02-11
r i- 2 -munkásmozgalmi tevékenysége nem volt. Apjának a kerületben Kocsmája volt, ott működött az 3ZDP kispesti szervezete. A család anyagilag rendszeresen támogatta a Vörös Segélyt. Egészségi állapota kielégítő. Saját tulajdonú emeletes házukban laknak, az emeleti helyiseget albérletben adják ki egy család részére havi 15o.-ít-óut. A ház állaga igen jó. Családjuk nincs, mások eltartásáról nem Kell gondoskodniuk. Személyi nyugdíj megállapítását a VB nem javasolja. 2./ Szánthó elvtárs: tájékoztatójában ismerteti, hogy a GB két éven Felül 'három alkalommal foglalkozott az üzem Helyzetével és__gazdaságos profiljának kialakításával. Az elmúlt két év alatt többiz en adtunk tájékoztatást az akkor helyzetről, az elképzelésekről, amelyeket a közoeeső GB határozatok és a vállalat kollektívája úgy értékelt, hogy azok a legfontosabb tennivalók. A legutóbbi GB határozat ismertetése előtt az előzményekről is szeretnék szólni. 1968. I. félévében a vállalat abban a helyzetben volt, tiogy a g-" piaci kereslet jelentős mértékben visszaesett. A meglévő készletek felduzzadtak s ez jelentős mértékben megzavarta az eladási, forgalmazó és vállalati elképzelé eket. Hozzájárult ehhez az NDK által visszamondott traktor mennyisig, amelyeknek; szállítását hosszúlejáratú szerződés rögzítette ugyan, de rövid időn belül közölték a csökkentést, 197o-től pedig megszüntették a szerződést. A vállalat német kívánságra fejlesztette ki ezt a traktor tipust, a magyar mezőgazdaságnak pedig nem volt ilyen igénye. Hozzájárult a vállalat nehéz helyzetéhez az is, hogy a MNB a vállalatot ügy értékelte, hogy pénzű.--.yi intézkedését nem tartja kielégítőnek, ezert megvonta a hitelezési lehetőséget, pénzügyi forrásait saját kezelésébe vonta vissza. A vállalat tehát pénzügyi nehézségekkel, egy drága gyártmánysorral, nem minden témájában korszerű gyártmánnyal, munkaeszközök nélkül, egy sor minőségi problémával a gyártásban került abba nehéz helyzetbe, hogy a téma a GB elé került. A GB akkor úgy zárta ie a kérdést, hogy további egy évet adott arra, hogy a vállalat y és a tárca közösen tegyen javaslatot a gazdaságos profil kialakítására Ezután következett az a feladat, hogy feeg kellett keresni^a lehetőséget a pénzügyi problémák feloldására, azokat a terhelési lehetőseteket, amelyek az állóeszközök gazdaságos kihasználását biztosíthatják. Ez 1968-ban csak igen kismértékig sikerült. Több variáns volt a szocialista ás a kapitalista országokkal való kapcsolatban is. Ezek részben sikerrel, ill. nagyobb részben sikertelenül végződtek. 1969-es óv ezekkel a jellemzőkkel indult ás a pénzügyi egyensúlyt nehéz volt biztosítani, de mégis sikerűit a vállalat kötelezettsegeicet fejlesztéseket elvégezni. Ezen tényezők alapján 1969-ben a GB tárgyalása szerint olyan irányelveket tűzött ki, amelyek következtében a vállal st helyzetét 19?o-re stabilizálni tudja. A yaiialat javaslata az volt, hogy egy szélesebb körű gazdasagf Oltotta?ü előzze meg a GB döntését. A tárcák olyan álláspontot alakította ki, hogy a gyártmány további yártása a népgazdaság szamara gazdaság t|lan, a gyártással teljes egészeben le kell állni, másíKx-bizonyos Kategóriák fenntartását javasolta. A gyár végső kxi.o -tését 7-lo ezer traKtor gyártására kívánták beruházással alkalraas tenni. Az 1965-ben leirt számok ezt részben alátámasztott iK ige^y oldalról, azonban az 1968-as események, valamint az, Hogy a külkereskedelemnél is megtorpanás volt tapasztalható, -■ a bánáti -ij, ■ 'j kedve ovi tétele olyan nézeteket támasztott, hogy -.azoasagosabb az import. A GB tárcaközi bizottságot hozott létre, azzal, tio|y a bizottság mindezekre a kérdésekre is a jövőbeni gazd^sá|i o j-J- bár nem eyezo l —----J
