Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XIX. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1968 (HU BFL XXXV.24.a/4)
1968-11-20
1.sz.melléklet. GAZDASÁGOSSÁGI SZÁMÍTÁSOK. A rekons trukvió gazdasági kihatásait nem az addigi szanálás-gazdasági mód* szerek felhasználásával számítjuk. Az eddigi módszereknél csak a tervhivatali felfogást alkalmazták, araikor az elbontandó lakást egyenértékűnek tekintettek egy uj lakással, annak vizsgálata nélkül, hogy vájjon mennyire érik el a "lakás" fogalmát és mértékét. Köztudott, hogy a ma már elavultnak tekinthető városrészek jelentős része a századforduló időszakába^ vagy az előtt, a tőkéspekuláci• hatására alakult ki. Az épületek már építésükkor sem voltak megfelelőek, ma már elhasználódtak, fenntartásuk toljad mértekben gazdaságtalan. Mindezek mellett olyan járulékokat és gyürüződó hatásaikat sora számították be, amelyeket nem a lakásépítési hitel kereté^ bol valósítottak meg, de beruházásuk kizárólag a lakótelep-építkezés miatt volt. Pl.a tömegközlekedési létesítmények uj beruházásai és fejlesztései, a lakótelepen kivüli csatlakozó közműépítési költségek stb, A fővároshoz szervesen kapcsolódó és lakásépítésre alkalmas, összefüggő üree területek rövidesen elfogynak. Az eddigi lakás telepítések utólagos értékelésekor megállapították, hogy a külső periferikus üres területek beépítése eseten az egy lakás nettó költségeit terhelő összes járulékos költségek és a belső területeken létesített lakótelepek nettó lakás költs égéit terhelő ösezűs járulékok aránya: u,/ üres periferikus területen a nettó lakás költségek 45 b./ üres belső területen a nettó lakás költségek 20 %-a E két járulékos kólteeg összevetésével vizsgálva a szanálásos lakás telepitések gazdasági kérdéseit, 25 tf-os szanálás mellett gazdaságosabb a belső területek rekonstrukciója, mint a külső üres területek beépitese. Pl.tételezzük fel,hogy Kispesten a Vöröshadsereg és Ady Endre uut által határolt területen 16 ezer lakást építenénk fel regi árszinten 180 ezer forintos nettó lakásár figyelembevételével. Ma ehhez hozzászámítjuk a szanáláson kívül eső járulékos kéltségeket /20 %/, úgy a nettó költség és járulékai összesen 3 milliárd 456 millió forintot tesznek ki. Ugyanilyen lnkástnennyieéget külső területen építve azonos nettó lakásár mellett, járulékaival /é5 %/ együtt 4 milliárd 1?6 millió forintért lehet felépíteni. A k^ttő közötti különbség ?20 millió forint. A kispesti lakásépítést 25 %-os sza-L_____________J ' ......... ■ f 1 1 1 , - - , -I .H l .... , I M ■ *
