Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XIX. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1968 (HU BFL XXXV.24.a/4)
1968-05-08
! ' ...... | f 2 -Az anyagi ösztönzés szerepének fontosságát a dolgozók általában elfő-, gadják, azonban a bérekben, jövedelmekben való nagyobb dlfleienclalas' ra való törekvés ma még elég nagymértékű meg nem értéssel találkozik. Mivel a béremelés és nyereségrészesedés a vál.alatt reszesedesi _ alapból kerül szétosztásra, minden az átlagosnál^nagyóbb juttatott úgy tekintenek, hogy az másoknak a rovására történik. Bizonyos mert kig a munkások és alkalmazottak, valamint beosztottak es vezetők szembenállását fokozta az, hogy a vezetők és alkalmazottak egy részé az I, II. kategóriába# van sorolva 6s a munkáson kizárólag a 111 • kategóriába. / Ez utóbbi probléma a Gaflz műszer Müveknél jelentkezett a legélesebben, de tapasztalható a VOR-ban és a VCSI-bon is,/ A vetkező időszak egyik fontos feladata lesz ezt a xoszultseget íeloldani ' és a munka szerinti bérezés elvet dolgozóinkkal elfogadtatni. Az uj gazdasági mechanizmus vitájával kapcsolatban előtérbe kerültek a párt vezető szerepével és a munkásosztály vez.tó_szerepével kapcsolatos kérdések is. Országos és kerületi méretben vizsgáivá a kerdőst az emberek a párt vezető szerepét látják és jól érzékelik, rendkívül pozitívan értékelik, hogy a párt jól van informálva a dolgozókat _ érintő problémákról, hogy a felsőbb szervek felé menő jelentősek nincsenek lakkozva, ennek következteben a part áltál elhatározott ^ intézkedések a való életből indulnak ki os reálisán megvalósítható célokat tűznek ki az ország elé. A nagyüzemeknél - Ganz Műszer müvekben azonban találkozni lehet olyan volemonyekkel^is, amelyek a part í vezető szerepét rendkívül leszűkítve értelmezik es^abból, hogy az üzemi pártszervezet a napi operatív problémákba, "bérkérdésekbe, személyi ügyes-bajos dolgokba kevésbé szél bele mint korábban^ azt a következtetést vonják lo, hogy a párt visszavonultcbb politikát [ folytat és vezető szerepe kevésbe érvényesül. Ugyanitt tapasztalhatok olyan problémák is, hogy a szakszervezetek megnövekedett hatáskörét egyes szakszervezeti funkcionáriusok olyan mértékben túlhangsúlyozzak, hogy azt az emberek a pártszervezet szerepének csökkentéséként ertcl-^ mozik, sőt lehetett találkozni olyan véleménnyel is, hogy egyesek az , üzemi demokrácia szélesedését abban látják, hogy szűkült a partszervezet hatásköre és a szakszervezet kapott nagyobb jogokat._szakszervezet szerepének a pártszervezet szerepével való szembcállitása itt sem általános jelenség ugyan, de érdemes felfigyelni rá. i /— A munkásosztály vezető szerepe az olvontobb kérdések közé tartozik. , amelyek a hétköznapi vitákban nem igen vetődnek fül, de ha a szemináriumi vezetők egyenesen rákérdeznek kiderül, hogy tnagyon sok tisztázatlan kérdés van még ezzel kapcsolatban. A problémák mindjárt a munkásosztály fogalmánál, a munkásosztály határainak a megvonásával kezdődnek* A fizikai munkások körében elég általános az a vélemény, hogy munkásnak csak a kétkezi munkást lehet tekinteni* Azt hangoztatják, hogy a munkásból lett vezetők eltávolodnak a munkásoktól, a munkások problémáival kapcsolatban érzéketlenné válnak. Az a tendencia, amiről filozófusaink vitatkoznak, hogy a termelési folyamatban közvetlenül résztvevő értelmiségiek és alkalmazottak osztályhelyzetüköt tekintve közel kerülnek és lassan beleolvadnak a munkásosztályba, vállalatainknál az emberek tudatában még nem igen jelentkezik* A fizikai . munkások körében érteImiségo11cneo, illetve általában alkalmazotteIloné s vélemény ok éppúgy .megtalálhatók, mint az alkalmazottak körében a munkások lebecsülése. Egymás munkájának koé.csönös megbecsülése ma még elsősorban azok között a műszaki és fizikai dolgozók kozott jelentkezik, akik napi munkájuk során rendez re són kapcsolatban állJhak egymással és saját tapasztalataik alapján értékelik és becsülik a másik munkáját. L-_____'-----------ü
