Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XIX. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1966 (HU BFL XXXV.24.a/4)
1966-08-03
! A hallgatók véleményéiből általában megállapítható - főleg pártonkivüliek körében - hogy csak az agresszivitás elitéléséig jutottak el, ami önmagában pozitív, azonban ezt nem kötötték össze az imperialista világrendszer egészének elítélésével és reális értékelésével. Többen eljutottak a harc fogalmának raarxista értékeléséhez is, azonban ez helyenként a gyakorlati véleményekben leszűkült és eltorzulva a fogyveres visszavágás gondolatát emlegették# Az agresszivitás tényének abszolút felfogása néhány torz következtetést eredményezett, Pl„ "Baj van a kapitalizmus és szocializmus között folyó világméretű osztályharc formájával,a'békés egymás mellett éléssel. Ez nőm jó, igy nem tudjuk őket legyőzni." Eljutottak tehát annak tagadásáig. A másik oldalon viszont azzal, hogy mi magunk is csak az elmúlt évben kezdtük el a gyakorlatban helyesen bemutatni ezt a formát, n leegyszerűsített magyarázat kizárta a helyes értékelést és igy is eljutottak néhányon a harc abszolút felfogásáig, amely sdk esetben egybeesett, ha nem is tudatosan a KKP, vezetőinek nézeteivel. E kérdést tokintvo propagandamunkánk hiányosságaként azt kell felvetni - szinte általánosan, -• hogy bíráltuk a vele ellentétes nézeteket és ogésszőben kizártuk mindannak a lehetőségét, amely nem békés ut. Sokan ebből jutottak el a békés ut egyetlen lehetőségként való felfogásához, azt állítva, hogy ebbe a koncepcióba nem fér bele semmiféle éleződés. Hozzájárult ehhoz az isc hogy mi a lehetőségek bizonygatására fordítottuk a nagyobb gondot és ugyanakkor esetenként a gyakorlatban jelent-' kező nem békés megoldások magyarázatára sablonokat igyekeztünk gyártani. Fölhívtuk propagandistáink figyelmét, hogy o kérdésre még a következő években is vissza kell térni a két oldal arányainak helyes bemutatásával, azzalt hogy a békés egymás mellett élés politikája nem zárja ki a feszültségek időszakos megélénküléséi;, Ebből az is kövotkozik, hogy o problémakört történetiségében és sokoldalúbban kell feldolgozni. Propagandistáink nagy része részt vett az év eleji több előadásból álló előkészítőn, ahol igyekeztünk bemutatni ennek a kérdésnek történeti alakulását, fölhívtuk a figyelmet a legfontosabb momentumokra. A kapitalizmusból a szocializmusba való átmenet kérdéseinok vizsgálatakor gondot okozott, hogy a történelmi fejlődés a II, világháború utáni helyzetben nem tartotta be a klasszikus fejlődési formát és nőm a legfejlettebb termelőerőkkel rendelkező országokban következett be a forradalmi változás, Ennek megmagyarázása folületos volt és a jövő évben vissza kell rá térni. Még obben az évben is valamennyi nagyüzemünkben, de a körzetekben és a kisebb intézményekben is a pártoktatás legkülönbözőbb főiméin középpontban állt a nemzetközi kommunista mozgalom problémája. A viták és vélemények alapján megállapítottuk} hogy általában az egység, mint igény jelentkezett, elítélték a KKP. vezetőinek torz és antimarxista álláspontját. Talán ebben a kérdésben alakult legjobban ’**? O I-■2«
