Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XIX. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1965 (HU BFL XXXV.24.a/4)
1965-02-10
1 PIIH ■ ■ P— ' I I I ■ II .. " " VMM, t - 6 — ► * Készletei- alakulása a teljes termeléshez, viszonyítva., Ft ;.-5 Ft % Ft % Ft %---T551-------W72---------X9Z3 19S? ~ > » 1 *7 ' " ‘ ' 11 *.n T , ti,——..r-nr- - -V— Tolj .■tora* 13.2169 100j0 141264 12519 167238 l49Íl 195000 1?3;8 Készletek 64143 100,0 72055 112,3 83419 130.0 85000 132,5 Eredeti f elmér és üijkhöz képest megváltó zott kilódon kall megállapítanunk azt a körülményt - a fenti adatok alapján -. hogy bár a készletek állandóan növekedtek,‘de növekedésük non haladta meg a teljes termelés növekedésének arányát, A'készletek alakulása, sok általunk non vizsgált tényezők függvénye lehet, de mint jelenségre, a figyelmet fel kell hinvi* E szánszaki olemzest azért tartottuk szükségesnek összekapcsolni az üzemgazdasági ismeretekkel, mert a KB 196o. szeptemberi határozata utal nemcsak az élő, hanem álts.lában az elő os holt munka Összefüggő normáinak felügyeletére. ^ 8,/ A pártszorvezotele tevékenységét vizsgálva a határozat végrehajtana tekintetében alapszervi titkárokkal es vezetőségi tagoknál, valamint pártcsoport bizcéLmlakkal folytattunk megbeszélést a megbízott titkár jelenlétében, 2z alkalommal az elvtársak elmondtak, hogy 1961-ben foglalkoztak a pártszervezetek céltudatoson, a munkanormák kérdésével. Az utóbbi időben a pártalapszervezetekry nem vonták be ezekbe a munkákba. Szerepük a korrekció bevezetésekor a magyarázatban csúcsosodott ki, mivel politikai előkészületeket kellően eszközölni tájékoztatás hiányában nem tudtak. Véleményük szerint a noniaváltoztatások a kirótt % alapján történtek jórészt mechanikuson. A dolgozók véleményét nem kertek kx, os a szükséges rendezés okairól nem tájékoztattak, A változtatásomat a gazdasági vezetők és a szakszervezeti bizalmiak bevonásával végezték. , „ , ■ . Foglalkozott a kérdéssel az akkori oSucsvoz.. tosog, de az alapszervek bevonását nem oszlcözolto kellően. ~gy adódhatott az a morulmen,, hogy az alapszórvezetok illetve párttagság nem volt tájékozódott a normák változtatásánál és nem tudott megfolclo segítségét adni a gazdasági vezetésnek sem. Elmondj,ák az olvtársnk, hogy aránytalanság van a besorolt órabérek és a munkakatogóriák között, magasabb kategóriája dolgozó alá/ > ' > nyabb kategóriájú munkát is"kénytelen tartósan végezni, hogy órabérét megkeresse magasabb %-ot kell teljesítenie, ami sokszor a minőség rovására történik, de az elért magasabb % alapján sere mozik a mmikanormák ismétoltváltoztatását. Kérik a munkakatogóriák és az ór ab étek összhangjának megteremte-, sót, moly alapon a tultoljcsitési %-ók arányában a normavaltoztatások is reális alapra helyeződhetnek, A normakarbantartásnak műszaki megalapozottságát fokozottabban igénylik az alapazervozetek, úgy'érzik, ho;y a bcgyakoflottsag alapján történő változás gyakori. •“•Italában a normakarbantarta sokat nem követi egy szorvezottbb anyag és alka.treszollatottság, ogy szóval jobb munka szervezése, mely biztosítéka lehetne a kereseti szintek tovább tartásának. így a karbantartás csalóién/mindig kereset csökkenést is eredményez, holott a termelés növekedése , lenne a cél. Az alapszervok részéről sem mutatkozik meg az önte- . vékonyság. Kényes kérdésnek tekintik a munkanonnákkal való foglalkozást ós irányítást vám ok inkább o kérdésben, I L-----
