Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XIX. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1962 (HU BFL XXXV.24.a/4)
1962-03-14
(' fiTiimttg^iiiir‘f nflir ■fi. ftlttlff** ■ I 4 -i termelési tanácskozásokon a negjelenés ez oÍr.ült óvókhoz viszo-_ y nyit ve íiöv g Ve do 11» Az EKM—ben a részvétéi kb 60—7o /j-os } c Hunguriu— ben kb, 80 %-os, e VOR-ben 6o-7o%~os, e Gránitben hasonló. A VCST-ban Pl. 1959.~196o.-ben átlagosan 2,loo~2,2oo fő volt e résztvevők száné, 1961,-ben 3,lo2 - 3.o44,'1962.-ben 2,914 fő volt_e megjelenők szene. Itt e hozzászólások is erősen növekedtek. HL, 1959-196o.évben egy-cgy temelési tanácskozás ossz hozzászólók száné 28o-32o kozott volt, 1961. májusában 713 hozzászóló, 1961. októbereben 684, 1962. februárjában 733 hozzászóló volt, , A legnagyobb fejlődést a VCSI—ben Int tűk. Természetesen e hozzászólok megoszlása neu Egységes, JEL. 0 VOR-ban több esetben előfordult, hogy kevés lét szánnal negtertott t emelési tanácskozáson 3o hozzászólások aránya, ugyanakkor a százas létszámnál rendelkező tanácskozáson 6-7 hozzászóló volt esek* A fenti szánok azt mutatják és erről a brigád tagjai neggyőződtok a beszélgetések sorén, hogy a termelési tanácskozások jelentősege az elmúlt évben megnőtt és ami ezzel per-huzamos, nőtt a dolgozok részvétele az üzemek előtt álló feladatok megvalósításúban. De az áltálu—^ nosság mellett azonban meg kell említeni egy pnr kirívó esetet is. JEL. az EKM-ben amellett, hogy'60-7o %-os kb a reszvotel, a dolgozok passzívak, kevés a hozzászólás, és javaslatok is igen szórványosán hangzanak el. / Ezt a vezetésnek figyelembe kell vennie./ A Hungária Jacquardbcn elhangzott a dolgozók részéről olyan vélemény is, hogy amellett, hogy helyeslik a termelési tenne skoznso kat, mégis vannak, akik azt állítják, hogy a tanácskozásoknak nincs semmi értelmük, mivel az ott felvetett hibákat a gazdasági vezetők nem,javítjuk ki és a felvetett kérdésekre a legközelebbi tanácskozáson nem reagálnak. Megjegyezni kivonjuk, hogy ez a vélemény nem általános, A VCST-ban is találkoztunk olyan véleménnyel / Lányi et./ hogy nem érdemes felszólalni, mert semmi intézkedés utána nem történik* fsl, ,szóleláőt végigkísértük és megállapítottuk, hogy bar olyan dologrol volt szó, amit azonnal nem lehetett volna megvalósítani, helytelen volt, hegy sehol non találtunk utalást, arra, hogy milyen vulaszt adta Lányi et-nck. Az ilyen - bár szórványos jelenség - is veszélyezteti a termelési tanácskozások tekintélyét, általában azonban nem ez a, jellemző, hanem az, hogy a dolgozók a felvetett napirendhez hozzászólnak még hozzá igen ószintén, sokszor erős birulet formájúban, A legtöbb hozzászóló a munka szervezésével kapcsolatos: enyeghi-jy, alkatrész hiány, gépek állása, stbo-vel foglalkoznak. Utana P°dig a munkakörülményekhez szólnak legtöbbenehozzu. Ez természetes, u , ez érinti leginkább e dolgozókat, HL. az SKM-ben a dolgozok többség az anyag hiányt és c szerszám hiányt Vetette fel* A Hungariábun áltu -ben a termeléssel kapcsolatos hibákat és hiányosságokét mondjuk el. HL. felvetik az oxsózók az orsó hiányt, amely akadályozza imikujuk. t. Ebben intézkedtek is. Elhangzott egy felszólalus, hogy a csöveken maradó fonalat úgy túvolitjúk cl, hogy borotvapengével átvágjuk <- fon..lszáleket* Súlyosabb problémaként vetették fel a szövőgyárban többen szálazást, a henger deformálódúst, az olajfoitokat az anyagokon stb^Serelmezt k a dolgozók, hogy ez olajfoltok keletkezéséből nem minden esetben ok tehetnek, és mégis őket vonják felelősségre, erkolcsileg^es anyagilag# {Döbben vetették fel, hogy a meghibásodott gépeket több muszakort keresztül nem javítják meg és ezért a dolgozok keresete önhibájukon kívül csökkenő L — —-=J
