Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XIX. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1961 (HU BFL XXXV.24.a/4)
1961-12-06
f 1 | 1 — 3 " f A Párt VB beszélje meg az üzem vezetőivel, milyen mádon lőhetne biztosítani a tanulók állandó'foglalkoztatását, A Pártbizottság » ilyen'jellegű megbeszélést folytatott. Néhány üzemben az I-II* ősz-, tályos tanulók foglalkoztatását megnyugt .tóan meg lehet oldani, azonban a Ill-Itá osztályosok rendszoros foglalkoztatását az üzemek tárgyi nohézségok miatt pillanatnyilag nem tudták rondszoresen biztositoni0 4 , • 3, A kerületi KISZ Bizottság teremtsen kapcsolatot az üzemi és a gimnáziumi KISZ szervezet között, A nevelők a családlátogatások és szülői értekezletek alkalmával kis érj ék figyelemmel, hogy a tanulók 1 rendszeresen otthon is munkát végezzenek. Tudomásunk szerint az üzemi KISZ szervezőt és a gimnáziumi KISZ' szervezet közötti kapcsolat megteremtése érdekében történt köze- ■ ledés,..A nevelők ezekkel a problémákkal rendszeresen foglalkoznak. A mároiusi Végrehajtó Bizottsági ülés egy határozatot hozott, hogy a Pedagógus Alap szervezet ok vitassák meg taggyűlésen a VB anyagát, A taggyűlési vita megtörtént, in, A nevelők állásfoglalása általános és középiskolában. A tanulók életre nevelésének elvi kérdésében az általános és középiskolái nevelők egyaránt egyetért nek. Az é le tr enevel és gyakorlatilag az általános-iskolákban más körülmények között folyik, mint a középiskolai tanulóknál* Ebből adódóan a tanári lelkesedés mértéke is különbözik. Az- általános iskolai tanulók gyakorlati oktatása mühelykeretben történik, Ilyen körülmények között a gyakorlati oktatást vezető tanár hatá* sa, elképzeléseinek megváló oltása sokkal nagyobb mértékben elérhető, mint a középiskolában, A gyakorlati oktatást végző ált. iskolai tanárok munkáját a nagyfokú törődés lelkesedés, a nehézségek leküzdésére irányuló törekvés jellemzi. Egyre inkább jellemzők rájuk a szakmai tudás isó Ehhez a Fővárosi Pedagógiai" Szeminárium tanfolyamai nagyon sok gyakorlati segítséget' adnak, A közép— iskolai nevelőket ilyen egységesen már nem értékelhetjük. Sok esetben ' pesszimista hangot is-ütnék meg egyes középiskolai tanárok a leküzdhetetlen nehézségek láttán* A pesszimizmusuk nem az üzemi oktatás elvi szükségességével szemben nyilvánul meg, hanem az általuk több éve megoldhatatlan problémákkal szembon, ilyenek pl.-,: A tanulók folyamatos,_ rondszfrqs_jfogiul}aojz1r^sának_ biztosítása. Pl. a VGST-bön állónd<5~íogitnŰcealfsT cVak’a* bádogoV,"a~ villanyszerelő, a lakatos és marós műhelyben tudnak biztosítani-, Az esztergályos tanulók foglalkoztatása nem rendszeres, legtöbb esetben csak szemlélői a műveleteknek. Ezt tapasztaljuk több esetben a Hungária Jacquard Selyemszövőben a szövőrészlegbon is. Hasonló a helyzet az EKM-bon is, amikoa? a III-IV. osztályos tanulók műszerek tisztit,I;,ávál, csavarok válogatásával foglalkoznak heteken korosat ül. Mái' az előző végroha jt obi zott1- égi anyagban erre vonat.* ko sócin javaslatot tettünk műhely sarkok létesítésére, illetve "külön gépek' kijelölésére, a tanulók állandó foglalkoztatásának biztosítása érdekében. Másík ilyon probléma az oIbiig'Iáskan,_ ,n,_s osztrélyp^ájábaA mutatkozik._ A lei se ro ‘Tani'-r* nem "tu^'r eiid s z*. r e s*:,n* ugyanazon tanulók* kö'züVif mara'dni, mivel vagy több üzemrészben, vagy több üzemben végzi felügyelői munkáját, A tanulók a váltott műszaknak megfelelően havonként 2-3 szakmunk a mellett is dolgosnak, Így több munkán v keményt aVpj hl kell no a‘tanulókat osztályozni. Ál taiábán a szakmunk nők rendkivül liber 'lisakj t-—................... -J
