Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XIX. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1961 (HU BFL XXXV.24.a/4)
1961-07-19
: : - "3 '■ n.z életbon kérlelhetetlenül ható gazdásági törvényekről, vagy ha igen, akkor tudatos demagógiával állunk szénien. Hasonló, vagy. még inkább világosabb a kép, araikor kifogás hangzott el. a VCST Kultur otthonra költött másfélmillió forintról, mondván, niért non fordították azt az összeget inkább lakásépítésre, Továbbá miért kap a mór nők 3-4, sőt 5 ezer Pt fizetést, + prémiumot' ós egyéb juttat ásókat a műnk j átlagos 1500 Pt fizetésével szénben* A kérdésekre a propagandisták általában megadtuk a megfelelő válaszokat. Hiba, hogy a olyan kérdésekre, mint pl. Mi írt hoztak olyan döntést, hogy a nem megfelelő. Iskolai végzettséggel rendelkező munkásokból kinevezett vezetők fizetését csökkenteni "kell, s tb. a propagandisták nem adtak megfelelő válaszokat. Az .egyik szemináriumon párttag hallgatók felvetették, hogy - úgy érzik - mintha a párt eltért volna az 1957-es helyes útról, nem igónyll a párttagok segítségét , és nem tájékoztatja őket kellőképpen. í „b. A mezőgazdaság szocialista átszervezésével egyetértenek, azt helyesnek tartjuk, mert nlrt mondjak még ma is túlságosan az egyéni gazdálkodóktól függ az élelmiszerek óra ós mennyisége, hogy sok esetben egyes hiánycikkeket még ninig csak közvetlenül ós magas áron csupán a termelőktől lehet vásárolni. Szó volt az akkori sertéshús hiányról, felvetették, hogy miért nem tájékoztatta a vezetőség a párttagokat előbb a hiány okairól, miért nem gondoltak arra, hogy a tsz szervezés átmeneti hushinayt eredményez,, stb. A disznöhusórt való sorbaállással kapcsolatban tréfásan jegyezte meg az egyik idősebb hallgató, hogy mégis mos az, amikor átmenetileg'két kiló disznóhusért állnak sorba szemmé Hathatóan jól táplált erborck, mint amikor üres zsebbel álltak sorba slpőc lövésért, vagy’Róbert búosi kotyvalókuért támolyogtak a kiéhezett munka nélküliek. További kérdések voltak, hogy a tsz elnököt miért a j-rasi tanaos nevezi ki és miért nem a tagság választja, az újonnan; alakult tsz-ek vezetőinek jár e fizetés, miért engedik, hogy a kulok a tsz-ben vezető legyen, stb, ' Vitatták még, hogy sok vidéki eladja a hazát és Pestre költözik, miáltal a főváros egyre zsúfoltabb, nohozebb az élelmiszer ellátás, közlekedés stb. Voltak olyan nézetek /SKM/. hogy ‘ Budapest ^ túlnépesedésének tregallitása érdekében adminisztratív rendszabályokrais szükség volna, azonban a hallgatók többsége ezzel nem értett egyet. Ugyanakkor altalános volt az a vélemény, hogy a vidék iparosításáról tuisofct beszélünk, *és ugyanakkor lassan megy előre ez a dolog, többok között azért is, mert vidéken'nőm biztosi that 4 a megfelelő szakember Ugyanakkor nem lehet elérni azt, h.ogy szakemberek Budapestről vidékre menjenek, mivel az induló vidéki üzemek áltálában még kis létszámúak alacsonyabb kategóriába soroltak, igy a s zakó ciberéket sok esetben még úgy som tudják megfizetni, mint a fővárosi üzemek, nem tudnak a szakembereknek lakost bizt ősi tani, stb. Vélemények szerint a vidéki iparosítás meggyorsít ás ehoz törvényesen biztosított anyagi ösztönzést kellene nyújtani annak"érdekében, hogy a szakemberek szívesen menjenek vidékra. Ellentétet latnak raközött, hogy ni azt hirdetjük, hogy a technika fejlődése magasabb .elméleti tudást igényel a munkástól ugyanakkor a szalagok bo állitás ával egyre több olyan munkát'végeznek a betanított munkások, amelyeket eddig szakmurkisok végeztek* A szocialista országok közötti gazdasági együtt működé s tárgyaljánál felvetették a hallgatók, hegy bár felső szinten helyes megállapodások születnek, ugyanakkor ezek végrehajtása közép ós alsószinten elakad, vagy igen lassan hald előre. Aniker a végrehajtásra terül a sor oléggyakran lehet találkozni aszal az igyekozuttel, hogy minden ország mindent maga akar gyártani. Nem egy esetben a sz -címlista' országok I I ^ ______________________________~~ . ^ 1 I
