Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XIX. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1984 (HU BFL XXXV.24.a/3)
1984-11-28
****•'■ " I- 4 -A szakmunkásképzést, szakmai továbbképző tanfolyamokon vaT3 rószvételt mindén gyár szorgalmazza. A csoportos beszélgetések tapasztalatai alapján azonban megállapítható , hogy a munkások számára a tanulás, vagy továbbtanulás vesztett vonzerejéből - ahogy megfogalmazták: nem áll érdekükben. A munkáltató érdemi anyagi ösztönzést nem tud biztosítani, és az elérhető keresetet sem túlzottan befolyásolná egy elvégzett iskola, vagy tanfolyam. '•’>./ A beszélgetésben rósztvett munkások szinte egyöntetűen komoly gondként vetették fel, hogy szakmájuk - de általában a gyári munkásság is - elöregszik. Az élet kori ószszetótel vizsgálata azonban nem igazolja egyértelműen ezt a véleményt. Az öt gyárban a fiatalok /30 óv alattiak/ részaránya érdemben nem változott az elmúlt 6 évben, csupán mintegy 2-3 j-kal csökkent. Ezzel párhuzamosan hasonló mértékben megnőtt a 40-55 év közötti munkások aránya. Ez a folyamat demográfiai tényezőkkel is indokolható. /A hazai ossznépesség elöregedésével és azzal, hogy az átlagos tanulmányi idő megnövekedésével később kezdenek a fiatalok dolgozni, mint korábban/. Az üzemi elemzések alapján megállapítható, hogy a hagyományos üzemi munkáspályák vonzereje nagymértékben csökkent, és ez a“pá 1 yakezdől<re7* fiatalokra hatványozottan érvényes. Az okok egy része jóideje közismert: a kereseti lehetőségek, a szigorúbb munkafegyelem, az üzemi munka kötöttsége és magasabbfokú szervezettsóge a nagyüzemi munkavállalás ellen hat. üj jelenség az, amit a csoportos beszélgetéseken résztvevők többsége állított: véleményük szerint a pályakezdő fiatalok egyre inkább olyan szakmát iqyekeznek kitanulni, amelyet a másodlagos gazdaságban is eredményesen gyakorolhatnak majd, A fiatal munkások igy jövőjüket nem elsősorban nagyüzemi keretek között képzelik el. 4#/ a legélesebben megfogalmazott vélemények az üzemi munkásg3q jövedelmi h e 1yzetón6k alakuláséról hangzottak ol, □ elleinző megállapítások:- a 8 órai munkáért kapott bérből ma alig, vagy egyáltalán nem lehet megélni, ezért a munkások nagy többsége valamilyen túlmunkára kényszerül,- a bérek lassabban növekedtek az áraknál /a legtöbben kétségbe vonták a hivatalosan közzétett fogyasztói óiindexek valódiságát is/,- ma a munkások rosszabbul élnek, mint 10-15 évvel ezelőtt . A statisztikai adatok /2. melléklet/ alapján megállapítható, hogy az öt kerületi üzemben az ilyen véleményeknek i---------J 1 —---
