Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XIX. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1983 (HU BFL XXXV.24.a/3)

1983-12-21

I Az IKV pénzügyi gondjait a rendelkezésére bocsátott éves keret és a tervezettnél lényegesen nagyobb mértékű lakossági korszerűsítési igény ellentmondása okozta. Az éves gazdálkodás hatékonysága és jövedelmezősége általános, kis­mértékű visszaesést mutat. Az' a^Fe'vetoTarányos nyerésóg a Gránit Ó3 az Elektris kivételével néhány százalékpontos romlást mutat, a VOR esetében pedig csak fele a tavalyi - szintén nem túl magas - értéknek. A vállalati jövedelmezőség, mint kitüntetett fontosságú mutató a Gránit kivételével minden egységnél romlott. A komplex hatékonyság az előbbieknél csak kisebb változásokat mutat. Megálló- i pitható, hogy a gazdálkodó egységek nagy többsége a kerületi párt­bizottság által eléjük tűzött feladatot a hatékonyság és jövedelme­zőség javításában nem tudta megvalósítani. Korábbi testületi állásfoglalások alapján az éves gazdálkodás ered­ményeinek számbavétele során értékelni kell a kerületi termelőegy­ségek tevékenységét két kiemelten fontos kormányprogram feladatai­nak végrehajtásában. Az energiagazdálkodás területén 1983-ban a leg­fontosabb célkitűzés a tüzelőolaj felhasználásának csökkentése volt. A Gazdaságpolitikai Munkabizottság megállapította, hogy az olajkivál­tás a kerület üzemeiben és intézményeiben ütemesen halad, az eddigi eredmények jelentősek. Az óv elején létrehozott energiagazdálkodási munkacsoport rendszeres munkakapcsolatot hozott létre a kerületi üze- I mek energetikusai között. Az energiafelhasználással kapcsolatos haté­kony belső érdekeltségi rendszerek ügyében azonban érdemi előrelépés általában nem történt, A lakossági energiaellátásban komoly fejlemény, hogy megalakultak az első önerős gázvezeték ópitő társulások.­A gazdaságos anyagfelhasználás és technológiai korszerűsítés kormány­­program jánaTT"feladatai^ beépültei< az.eves vállalati tervbe. Egyéb té­nyezők mellett elősegítették a takarékosabb importgazdálkodást, a tő­kés import kiváltására irányuló erőfeszítéseket. A gazdaságos anyag­felhasználás követelménye a kiegészítő, rezsi jellegű anyagoknál, va­lamint a tartalék-és pótalkatrészekkel való gazdálkodásban is egyre erőteljesebben érvényesül. 3./ A kerületi hatáskörbe nem tartozó gazdálkodó egységek 1983. évi tevékenysége A kerületben települt TSZ-mollóküzemágok, szolgáltató óo ipari ága­zatok, újabban pedig szakcsoportok "szama dinamikus növekedést mutat. 1932, májusában kerületünkben 10 ilyen egység volt, közel 1600 fő ös3zlótszámmal, üelenleg 18 egység található Kispesten, dolgozóik létszáma mintegy 2300 fő., A melléküzemágak egy része azonban tovább­ra is csak névlegesen kerületünkben települt, ugyanis gyakran csak az igen kislétszárnú irányitó apparátus van itt, a tényleges tevékeny­séget pedig más kerületekben végzik. E helyzet nehoziti a tisztán lá­tást, az eredményes ellenőrzés feltételei pedig továbbra sem megol­dottak. Több ipari-szolgáltató ágazat az óv folyamán termelőszövetkezeti szakcsoporttá alakult. .--------J ff-:­I---------------------------------------------------------------------------------------------------------------

Next

/
Oldalképek
Tartalom