Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XIX. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1982 (HU BFL XXXV.24.a/3)
1982-06-29
> - 4 -Az életmóddal foglalkozó tudományos kutatások a marxizmus klasszikusainak e kérdésben kifejtett állásfoglalása egyébként közismert. Tudományos megközelitósben a szocialista életmód alatt az áLábbiakat érjük. "Életmódnak nevezzük az emberek szokásos, ismétlődő élettevékenységeit ennek jellegzetes szerkezetét /struktúráját/, elsősorban azt a módot.ahogyan alapvető tevékenységeiket, azaz gazdasági termelő /munka/, közéleti-politikai, kulturális-szellemi, továbbá , egyéb, vagyis családi és személyes kapcsolataikkal, szükebb létszükségleteik kielégítésével a regenerálódással, az anyagi és szellemi javak közvetlen fogyasztásával összefüggő tevékenységüket szervezik, tartalommal megtöltik, egységbe foglalják és végzik.” Az életmód marxista értelmezése a tárgyalt jelenség tartalmát komplex módon fogja fel. Ezzel szemben az életmód felszínes vagy köznapi megítéléseiben hamis szélsőségek és egyoldalúságok figyelhetők meg. Egyesek az életmód jelentését leszűkítik a fogyasztásra. Mások hajlanak arra, hogy annak értelmét az életmód anyagi, gazdasági elemeire korlátozzák. Ismét mások az életmódot a szabad időben és ennek eltöltési módjában vélik megragadni. Az életmód társadalmilag-történelmileg meghatározott kategória. Ez mindenekelőtt azt jelenti, hogy az emberek alapvető életmód tipusai, társadalmi-gazdasági alakulatonként különböznek. Társadalmi létfeltétele - a termelőerők, politikai viszonyok, a társadalom gazdálkodási rendje, a kultúra stb. - változásaival együtt változik az emberek életmódja is. E megfogalmazás értelmében korunk alapvető életmódtipusai a tőkés, polgári társadalmi életmód és a szocialista országok kialakulóban lévő szocialista életmódja. Természetesen az életmód alaptípusai országonként, földrészenként is sok-sok sajátos képot mutatnak. Elég utalnunk például a fejlett tőkés országok között Japánra, vagy az Egyesült Államokra, összehasonlítva az itt kialakult életmódot, Nyugat-Európa fejlett országaival. A szocializmus útjára lépett Mongólia, vagy például az NDK lakosainak életmódja szintén eltérő képet mutat. Ami viszont az életmódideál szempontjából közös valamennyi, a tudományos szocializmus alapjain épülő országban az az, hogy mindenki képessége szerint dolgozzék, óvja szocialista hazája vívmányait, és javait, tanuljon és művelődjék, legyen családját szerető józan életű ember. Az életmód kutatások természetesen az élet számos területére is kiterjeszthetők. Ilyen például az étkezési szokások, a vásárlási, öltözködési szokások, a szabadidőnek ilyen vagy olyan kitöltése, stb. Mindezek valóban sokoldau és szines képet adhatnak társadalmunk életmódváltozásairól. i - ” J I ■ ■ I I
