Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XIX. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1982 (HU BFL XXXV.24.a/3)
1982-01-27
I ! > - 3 -Sajnálatos azonban, hogy a nevelők egy része felkészületlen a gyermekek kérdéseire, nem vállalkozik bátran a szilárd világnézet közvetítésére, a tanulók politikai állásfoglalásának tudatos alakítására. Egy-kót aktiv pedagógus vallásos érzületű, de oktató-nevelő munkájában ez nem nyilvánul meg. Olykor politikai ismeretben hiányosságok is észlelhetők. A társadalmi, gazdasági folyamatok szükségszerű változásainak összetettségét, kölcsönhatását, ok- okozati összefüggéseit, benne a népgazdaság és oktatási rendszer kapcsolatát sokan nem látják. A nemzetközi helyzet, a külpolitika megítélésében kitűnik a felszini jelenségek megragadása, a folyamatos véleménycsere hiánya. Politikai jellegg viták ritkán fordulnak elő. Az aktivitás, a szinvonal kivánni valót hagy maga után. A pártoktatásban előfordul, hogy több éven át azonos témával foglalkoznak, igy ismereteik bővitésóre, felfrissitósóre nincs lehetőség ebben a formában. A pártbizottságnak, a pártszervezeteknek és az állami vezetőknek közös tevékenységgel nagyobb figyelmet kell fordítaniuk ys a politikai képzésre. Az oktatáspolitikai, közművelődési, ifjúságpolitikai határozatok lényegét, alapelveit, a politikai célkitűzések megvalósításának konkrét feladatait általában ismerik és értik a pedagógusok. Különböző fórumokon tárgyalták meg: taggyűlés, nevelőtestületi értekezlet, nevelési értekezlet, a pártoktatás különböző formái. A konkrét feladatokat munkatervekben rögzítették. Az 1972. oktatáspolitikai határozat felelevenítése minden évben megtörténik, hiszen ez a napi munka gerince. Értékelik a végrehajtás helyzetét. Szükség van arra, hogy mindenki igényelje is a határozatok mélyebb megismerését. A politikai vitakör és más kiscsoportos beszélgetések hasznosan járultak hozzá az ifjúságpolitikai, közművelődési határozat megértéséhez. Az egységes értelmezéshez, az önálló kezdeményezések ösztönzéséhez feladattervek készültek. Ezek végrehajtását a párt- és állami vezetés folyamatosan ellenőrzi. Sokat fejlődött a demokratizmus is az iskolákban. Elmondhatjuk, hogy jó együttműködés alakult ki a pártszervezetek, az állami veze- Ö tők és a tömegszervezetek között. A pártszervezetek irányításával rendszeressé vált az iskolai négyszögek működése, de sok még a formális vonás, a kritika, önkritika hiánya. Egyre jobban érvényesül a pártszervezetek és az érdekvédelmi funkciót ellátó tömegszervezetek hatásköre, részvételük a döntések előkészítésében fejlődést mutat. A párttag pedagógusok példamutatóak, kezdeményezők, leginkább mozgósíthatók minden feladatra. Az egisztenciális függés jegyei esetenként fellelhetők, a következetlenség, az őszinteség hiánya olykor konfliktushoz is vezettek. Erkölcsi-, anyagi-, szociális helyzet Pedagógusaink fontosnak tartják szerepüket az értelmiség között, döntő többségük a szocialista társadalom és nevelés elkötelezett Ilivé. Erkölcsi magatartásuk a társadalmi elvárásoknak megfelel. Munkaerkölcsük jó. i----- J 1 *.................... 1 1 I" ' 1 “ I I «U. , — I III I IMI I ' üi I » ' ' ' ' ' '
