Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XIX. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1981 (HU BFL XXXV.24.a/3)
1981-02-25
r ’ I .4 nyugdíj korhatár u.tfa továbbdolgozók száma általában csökkent. érzékelhető, hogy a továbbdolgozásra ösztönző szabályozok' 'elvesztették vonzerejüket. Ezzel párhuzamosan azonban megnőtt a foglalkoztatott nyugdíjasok száma. A fizikai - nem fizikai dolgozók aránya nem változott az elmúlt három év során, létszámuk azonos mértekben"csökkent. Az alkalmazotti dolgozók számának csökkenése azonban többnyire nem tudatos törekvés, hanem spontán folyamatok eredménye. i Létszámnormat i v á k alkalmazása improduktív területre. és ebből következően a lét számjelül vizsgálat módszere még' néni vált általános gyakorlattá^ kerületünk gyáraiban.' A VS‘4.Tr a^CS(T e a~az ÍkV az utóbbi években következetesen kiterjesztette a normativ létszámgazdálkodást a nem termelő munkaterületekre is. A Gránit 1981.első negyedévétől elkezdve fokozatosan fogja bevezetni a normatívák alkalmazását a nem fizikai területeken. A VGSG-ben 1979-ben végrehajtott^- a teljes gyári létszámot érintő - létszámfelülvizsgálat j6- » lantosén elősegítette a párhuzamos munkafolyamatok feltárását. Komoly szerepe volt a munkafegyelem ellen sorozatosan vétők kiszűrésében és esetenként az alkalmatlanság megállapításában is. Az üzem- és munkaszervezés területén a VOR és az IKV ért el átfogó eredményt.' A vOK-bau Levezetett komplex gyártásszervezési eljárás jelentősen emelte a termelékenységet. Az IKV a területi széttagoltság helyett feladatra orientált szervezetet alakított ki, ez elősegítette megnövekedett feladataik teljesítését. A kerületi üzemek körében általános törekvés volt tapasztalható az anyagmozgatási - szállítási tevékenység korszerüsitésére. A_z ügyviteli munka területén megtett intézkedések elősegítették a -s munkaerő hatékony foglalkoztatását, illetve a hiányzó munkaerő ki- i váltását. Az üzemek egyszerűsítették belső adatszolgáltatási rendszerüket a lehetséges folyamatokat anyagi eszközeik mértékében gépesítették. A dolgozók szakmai képzését az üzemek kiemelt feladatnak tekintik. A munkaerő sokoldalú felhasználása és a gyáron belüli mobilitás elősegítése érdekében szorgalmazták a betanított dolgozók szakmásitását, második szakma megszerzését, továbbképző tanfolyamon való i részvételt. A szakmai képzésben azonban erősíteni kellene a dolgozó érdekeltségét. A szakmunkás utánpótlás érdekében a gyárak rendszeres kapcsolatokat építettek ki a 'szakirányú iskolákkal.. Pályaválasztási ismertetéseket, gyárlátogatásokat szerveztek, a tanulókkal szerződést kötnek. E tevékenység hatására némileg megnőtt a munkábaálló kezdő szakmunkások száma. ; i---■ —j ________________________________________________________________________________*____________- 3 -
