Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XIX. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1981 (HU BFL XXXV.24.a/3)
1981-11-19
1 V ' ■■ ■ W"m ■ 1 1 1 ■ 1 ■ 1 1 . " » ■ 1 ' ---------—-------( m-^^ :-*“w*5íí' gI Az uj szervezeti formáknak tehát ilyen célja is van. Többször utaltam már rá, nagyon fontos célunk és várakozásunk, hogy a társadalmi töredék munkaerő és időalap'szervezett és ésszerű felhasználására kerüljön sor. Nagyon lényeges elem, hogy ezeknek a szervezeti formáknak a gazdagodása az ésszerű gazdasági verseny növekedését eredményezheti. Odrom alapvető területen, és ha megvalósul mindhárom területen csak nyerhetünk vele. Az egyik ilyen terület az árszínvonal. A kisebb szervezetek kepesek egymás számára is olyan konkurenciát teremteni, amely az árakat valóban a piac értelmes korlátainak megfelelően alakítja ki ős nem teszi lehetővé monopol szituáció kialakulását, vagy meglevő monopol helyzetet tör meg. A második a minőség, amely ma legalább olyan kulcskérdés a magyar gazdaságban. Közgazdasági becslesek szerint évente Magyarország lakossága ruházati es tartós fogyasztási cikkekre kb. 3o milliárdot hasznai fel. Ha csak a köztudottan rossz minőségű ruházati termekek minősege lo 9,-kai javulnak, ez minden évben 3 milliárdos tiszta megtakarításhoz vezetne. De akkor még nem beszéltünk a tartós használati és egyéb fogyasztási cikkekről, a köztudottan rendkívül EOk problémát, szavatossági, garanciális problémát okozó tartós fogyasztási cikkek ügyéről. A minőség javítása tehát fontos kérdés, az uj szervezeti formák erre is ösztönözhetik a termelő cégeket. És végül a harmadik terület, ahol a verseny előnyökkel járhat a választék bővítésé. Azt gondolom, hony ezt nem kell külön magyarázni. Kisszériás termékekrnél, amelyek a rugalmasan változó szükségleteket, igényeket képesek nyorsan követni, a választék bővítés nagyon természetes eredmény. Nagyon iontos dolog, céljaink között szerepel, hogy az eddigi illegális, de társadalmi szükségleteket kielégítő tevékenység, a fusi és kontártevékenység legalizálható legyen, - nem utolsó sorban jövedelem szabályozási, tehát adóztatási szempontból is. Fontosnak tartjuk, hogy a családi jövedelmeket növelni szándékozok, a gyorsabban gyarapodni vágyók - például a fiatalok - számara munkájukkal, méghozzá többletmunkájukkal teremtsünk szervezett lehetőseget a jövedelemszerzésre. i —- - —J
