Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XIX. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1981 (HU BFL XXXV.24.a/3)
1981-11-19
1 1 ■ 1 » 1 1 ' » > 111 1 ■ II. , , ----------------' ’ | ’ Nincs meg a közvetlen nexus a termelés és az irányitő szervezetek között. Sok áttételen, nehézkesen, bürokratikusán valósul meg az irányítás, mire a gyakorlati végrehajtásra sor kerül, addig az eredeti szándékok deformálódnak, időben pedig nagyon gyakran lehetetlenné teszik az egyébként jó gondolatoknak a gyakorlati meg valósítását. A háttéripar háttérbe szorult az elmúlt években. Éppen a túlcentralizáltság volt annak az oka, hogy azok a háttéripari szervezetek, amelyek a nagyon értelmes és optimális munkamegosztás keretében a kisebb részegységek, alkatrészek gyárt úrival tehermentesíthetik a valóban korszerű, élenjáró technikai berendezéseket foglalkoztató nagyüzemeket, elsorvadtak, háttérbe szorultak és áttevődtek egy másik szektorba, a mezőgazdaságba, ahol viszont a nagyon dinamikusan fejlődő melléküzemági, közös vállalkozcu, i tevékenység igy természetes igényt és hiányt pótolt, miközben természetesen a mezőgazdasági termelőszövetkezetek jövedelmezőségét, is javította. Ennek a negatív hatásairól, vonásai ról rendkívül sokat vitatkoztunk. Egy dolgot azonban nem lőhetett vitatni magyar gazdaságnak ez a szervezeti struktúrája is hozzájáró ahhoz, hogy ilyen tipusu konjuktura alakulhatott ki a mezőgazdászigi termelőszövetkezetek melléküzemági tevékenysége terén. Ilyen szimptóma, hogy a termelés viszonylag rugalmatlan változtatása mellett kevés erő, kevés energia jutott a szolgáltatások fejlesztásáre. A szolgáltatások színvonala magyarországon általában elmaradt a termelés növekedésétől és elmaradt a szükségletektől. Különösen ez az utóbbi olló nyílott rendkívül nagyra. Azt gondolom, hogy mi magyar állampolgárok mindannyian tapasztalhatjuk ennek a hátrányos konzekvenciáit^Végezetül van meg egy jelenség, ami a i társadalomban szeleskörüen nyert teret, a különböző okokból növekvő szabadidő. A fel nem használt töredék társadalmi munkaalap egy jelentős részét a társadalom tagjai részben a szükségleteik kielégítésére, részben pedig jövedelmeik fokozására fordítják. Ehhez megtalálják a nagyon sajátos mozgásformákat. Ezeknek a mozgásformáknak a jelenlegi szervezeti formája többnyire nem legalizált, néni szervezett, a fusi munkától a kontár tevékenységig ebbe minden belefér. De ettől ezért létezik, vele számolnunk kell, igényeket elégít ki, jövedelemszerzesi alkalmat teremt a társadalom tagjai számára, tehát létjogosultsága van. Ez is egy olyan elem, amely szervezett, szabályozott mozgásformát kíván. Olyan mozg-'formát, l------------J «... . ________. ______-___._* .. - - - - - - - - - - - .. - - - - — * -- - - -
