Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XIX. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1977 (HU BFL XXXV.24.a/3)

1977-11-17

I . Kérdést tettek felt Ternesz Ferencné, Pillér Ferenc elvtársak. Kérdésként hangzott élt A Vörös Október Férfiruhagyárban felsza­badult Tpá’rl^"1 - nulok a gyárban maradnak vagy elmennek? Miért akar­ják a GYES-en lévőket bevonni a munkába? Kotka elvtárs válaszában elmondta, hogy vállalaton belül Ö33ze3en 200’ 'iparitanuló" van', amiből nagyon kevés van a Vörös Október Fér­­firuhagyárban. Egyre inkább előtérbe kerül, hogy a kismamák 1/2 1 - 2 év után munkába álljanak. Az anyaghoz hozzászóltak; Krachun Istvánná, Sós Sándor, Sándor László, 1 dr. Kékesi Perenc, Nagy Imréné, Szente Antal, Bellána Lajoané, Gombi Mihály, Tolner Károlyné, Varga Lajos, Szabó Béla, Nagy Károly és Pillér Ferenc elvtársak. A hozzászólásokban elhangzott, hogy a 8. osztályos tanulók közül 1-2 fő van, aki ipari'tanuló iskolába jelentkezik, mivel a szülők nem akarják szakmunkásképző iskolában adni a gyerekeket. A következő időszakban sem várható több munkaerő, sőt ez a lét­szám csökkenni fog. A vállalatoknál egyre több a nyugdijbamenők száma. A budapesti Rákóczi téri iskolában 70 tanu3.ó van 3 évfo­lyamban. Ebből 20-25 fő, aki végez egy-egy évben és 15 fő marad a Vörös Október Férfiruhagyárban. Sok ösztönzési módszer lett kidolgozva az alkalmazotti létszám csökkentés és az időbérben dolgozók anyagi megbecsülése vonatkozásában. A Ganz Műszer Müvek a létszámnövekedést elsősorban vidéki telep­hely létesítésével próbálja megoldani. Nem növekedett a vállalat­nál a teljesítménybérben foglalkoztattak száma. Év elején a feladatokkal szembenézve, a feladatok nagyságának tu­datában kell hozzá fogni a munkához. A munkaerő-vándorlás megszün­­etésében kellene sokat tenni. A munkaerőgazdálkodásnál hangsúlyt kell helyezni a munkaerkölcs problémájára. Nagy kérdés a bölcsödéi elhelyezés problémája, mert akadályozója a kismamák visszajövetelónek. Az 1977. évi gazdaságpolitikai tevékenység fő kérdése a munkaerő helyzettel, gazdálkodással való foglalkozás. Kedvező helyzetet kell teremteni a munkaerőgazdálkodásban. Vannak a kerületben olyan munkahelyek, ahol az intenzitás olyan fokon ^ van, ahol már nem szabad lennie. Fel kellene mérni az intenzitás fokát. Teljesíteni kell a programnyilatk. célkitűzéseit, amelyben benne van, hogy az ipari termelést 2 1/2 - 3 szorosára kell emel­ni, a munkaerőgazdálkodással, technikával, intenzitással. Tovább­ra is fent kell tartani a teljes foglalkoztatottságét, és szigorí­tani a kötelesség tudatot. A munkahelyi beiileszkedesbe a pártalapszervezetek nagy segxtseget adnak az uj dolgozóknak. A kismamák legtöbbje nem vállalja a három műszakot, igy adminisztrativ állományba mennek. A kerület nagyüzemeiben folyamatosan csökken a létszám. A Vörös Csillag Gépgyárban még mindig nincs- kialakított gyártmányprofil. Meghatározott munkahelyen nem tudnak beállni arra a létszámra, ami előirányzott. A szociális létesítések nagyon elhanyagoltak a gyárban, A kilépésekhez nagyban hozzájárul a dolgozók, gazdasági vezetők győri részről való függése. | -----------------------------------------------------------------------------------­L________________________________________________________________________________________________ ——1 ^-------'

Next

/
Oldalképek
Tartalom