Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XIX. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1969 (HU BFL XXXV.24.a/3)
1969-05-16
munkások arányai 195$* 1968. üzemi E3~teon 'belül 27,0 % 24^0 /> ^lapszervi véze tőségekben $8,9 % $2,1 n Kid 2 Bizottságokban 4$,0 0 $4,'$ % KIS::: alapsservazetekben* 61,0 % $4,6 % ozaksserveacti Bizottságokban $2,0 % $4,5 ,9 ssakssorvessti inühelybizot: Ságokban 6$,6 / 52,1 :/o ':-dá,d Lem alakult kielégítően a párttagságon belül a munkások számaránya som, annak ellenére, hogy a kerületi l’ártbiaotóság és az üzeni í á pártszervezetek a tagfelvételi munkát a munkások körében szorgalmazták. 1965-ben a párttagságon belül a munkások aránya 57,8 % volt, és ez 1968 végéig 48,$ ra csökkent. \ . A vizsgált területen 1965-ben a munkások 10,1 %-e. volt párttag, amely Í96G végéig 9,4 >‘i-ra csökkent. Ez lényegében a VCbT-ben megfigyelhető változás következménye, a VCoT-ben ugyanis a munkás ok szám 415 főről $10 főre csökkent, ^úszlo f.seüb c lem;.; és J a raellékelt statisztikában található. ■ ! ; Heg kell azonban még jegyezni, hogy a munkás párttagok arányának csökkenése bizonyos mértékig azzal is magyarázható, hogy a munkás . párttagok bizonyos százaléka elvégezve a szükséges iskolákat, / vagy j egyéni utón fejlesztve tudását/ magasabb, beosztásba került és igy ; kiesett a vizsgált dolgozók köréből. Tájékoztatás gyanánt még mag- j gőg említjük, . hogy a kerület ipari üzemeibon újonnan felvett párti;,gok ; között a munkások aránya 1956-ban 67 / /tagjelöltek/, 1967-ben GO ;t, j : 1958-bah $7 / és 1969- első: négy hónapjában 72 % volt. 2./ Atvezetők és munkások közötti kapcsolat nem egyformán kielégítő : níind i fülűt n. középszintű gazdasági v:::;a;ők és a rn 'sok közöst általában jó. A munkások a napi munka során a var tők e ! rétegével gyakran kapcsolatba kerülnek, módjuk van véleményak, gondjaik közlésére, fair ad olyan problémák, hov_y a közvetlen termelést irányitó vem vők éier megfelelő hangnesíben beszélnek a dolgozókkal, s értik önérzet őket. A munkások lazának tartják a köztük és a varratok közt kialakult kapcsolatot. A Gtf,--bcr. a vállalat vezetőit bírálják, hogy keveset vannak a műhelyben, vagy ha lejutnak, akkor is csak gazdasági kérdésekkel foglalkoznak, nem igyekeznek az .emberek egyéni problémáit megismerni, fclz.". vezetők keveset vesznek részt a dolgozók részére tartott különböző rendezvényükén, pedig elsősorban ezek volnának alkalmasak a közvetlen kapcsolat tartusáéra. A munkások a veze tőkhöz intéző L't kérd őseikre válaszúikat 1 őben megka. vják. k-,:./g I ’• tér” $./ Az uj é azdasúgirányitási rendszer be váz, rése további öa zt ön. rés t adott az üzemi demokrácia kiszálesitösérc• Xx vállalatok döntési jogúnak kiszslesitése, az őzzel kapcsolatos felelősség, növekedése ar.-v. ösztönzi a vállalatok vezetőit, hogy döntéseiknél jobi.on figyelőmbe vágyók a tiunkások véleményét, és ne osszák velük gondjaikat. my ■ ■ - .a,,'o,c .,r;;. ilvur.Lmul.jU.k volemoryü e t ... mmol mi ..e az c azaz.-; — sokon, csoportos beszélgetéseken, brigádérioküzlcteker stő. lg,gáncsuk lehetőséget .nyújtanak a vélemény formaié sár a és alakítására a különböző testületi ülések. Probléma, 'hogy a múnkásők mé; vés-bj ölnek ezerrel a led tőségekkel, illetve nem min de aki érzi át enzek szükséges: égét. g _______rí_____ I
