Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XIX. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1969 (HU BFL XXXV.24.a/3)
1969-05-16
• 4 *j A munkások részvétele és részarányuk a pártban, a különböző vezető testületekben azt a kérdést rétik fel, hogy hol húzható meg a határvonal a munkásosztály és egyéb rétegek között? E kérdésen sokat lehetne vitázni, de a vita eldöntess nélkül is leszögezhető, hogy a munkások raegfoldo részvételét biztosítani kell a különböző szervekben, hogy érvényesíteni tudják tapasztalatukat és befolyásukat a legfontosabb politikai és gazdasági kérdésekben. A mindennapi munka során szerzett tapasztalataink igazolják a Jelentés legfontosabb megállapításaitt a munkások megértik es alapvetően egyetértenek pártunk külpolitikájával, s ugyanez mondható el belpolitikánkról, még akkor is, ha vannak olyan sokat vitatott kérdések# mint az anyagi érdekeltség rendszere, az életszínvonal és a bérek alakulása. Az életszínvonal alakulásával kapcsolatban megjegyzendő, hogy a lakosság ós ezen belül a munkásság hangulata nem javult olyan mórtokban, mint ahogy ez várható lett volna, az életszínvonal emelkadésóvei. Több vitás terület is ven, /árak mozgása, a dolgozók k a t e g ó r i a 100 808 nem olyan áss a vita, hogy ez módosítaná az ország P°“TMÍIÍJíftíílkfi teníi minden esetre felhívják a figyelmet arra, hogy nem elég erőfeszítéseket tenni az életszínvonal növelésére, meg is kell magyarázni intézkedéseinket, s a legfontosabb kérdésekben magunk mellé kell állítani a dolgozókat és elsősorban a munkásságot. Megállapítást nyert, hogy nevelő munkánkban nem kap elég hangsúlyt az az elv, hogy csak a társadalom által kifejtett tényleges munka, a munkatermelékenység, a minőség, a szervezettség növelésével arányban lehet ós szabad javítani az életszínvonalat. Ezt az elvet az uj gazdaságirányítási rendszer körülményei között móg határozottabban hangsúlyozni kell, pártszervezeteinknek és párttagjainknak egyaránt. A nyereségrészesedés felosztásakor sok vita merült fel, melyek bizonyítják, hogy az egyenlősdiség demagóg tendenciája a munkások körében fellelhető. Pártunk a differenciált anyagi érdekeltség elvét hangsúlyozza, de felmerül a kérdés, hogy jól érvónyesltjUk-e ezt a számunkra oly fontos ©Ivet? . . 4. a kategóriák lehetővé tesznek egy meghatározott differenciálást, de a kategórián belül továbbra is az egyenlősdiség elve uralkodik. Jól működő anyagi érdekeltségi rendszer kialakítása nem könnyű feladat. A továbbiakban erőfeszítéseket kell tennünk az ösztönzési, érdekeltségi rendszer tökóletositésóre, hogy valóban a. végzett munka alapján és mértékben részesüljön mindenki a megtermelt javakból. Az üzemi demokráciával kapcsolatban az az álláspont alakult ki, hogy megvalósításához a szükséges formák adva vannak. Ennek ellenére úgy tűnik, hogy napjainkban hz üzemi demokráciáról többet beszólunk, mint amennyit ténylegesen cselekszünk. Az adott keretek között a dolgozók vófemónyónek kikérése, beleszólási jogának biztosítása gyakran formális, s a szükséges ismeretek hiányában dolgozóink, munkásaink nem is tudnak mindig élni a kínálkozó lehetőségekkel. További feladataink e téren, hogy dolgozóinknak valóban biztosítsuk a szükséges tájékoztatást, s ez a tájékoztatás olyan legyen, hogy ennek alapján munkásaink hasznos ős lényegbe vágó javaslatokkal, észrevételekkel tudjanak ölni, elsősorban szükobb, termelőterületükkel kapcsolatban, s csak másodsorban tágabb, üzemi, vállalati kérdésekben. egwtoiwjjiiwsyii* ' ^ t—- ----- J
