Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XIX. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1964 (HU BFL XXXV.24.a/3)
1964-10-16
^ 15 éves csatjorn,"\foj_lo_sz_tá_s_i _t^rjv j^vjesJL at^ • Mind a kialakuló, mind pedig a már meglévő lakótelepülések, városok egyik legnagyobb nehézsége a szennyvíz és csapadékvíz élvezetese. Ennek megoldására műszakilag több lehetőség kínálkozik, a legkorszerűbb azonban a csatornázás. Nagy városokban ez az egyetlen elfogadható szennyvíz es csapadékvíz elvező - ci mAd Naivon nagy hátránya igen költséges volta. Átlagosan 1 .GOO^-fonnto vehetünk folyóméter költségként az építésre, amely költség főgyűjtőcsatorna esetén még magasabbra emelkedik. Ez magyarázza azt, hogy miért olyan nagy az elmaradás csatornaépítésben, mivel oz a legdrágább közmű. A varosok f-jlod sével útépítések és nagyobb lakóépületük és ipari üzemek létesítésé során a csatornaépítés szükségessége mindjobban olőtérbo kerül. ^ Kerületünkben egyre több a kialakított és rendezett utak sáma, uj^la^cotolepok ÓDültok aránylag nagy mennyiségű közintézmény van kerületünkben családi ■ nitcliUll tíl, Soly JoLnlog is jó Ejjk tjrhoXU a *Sr ««U» csatornahálózatot és sürgetik a csatornahálózat további bővítését. De noracsak ezek az építkezések teszik mind sürgősebbé a kerUlot csatórncMiózatónak fejlesztését, hanem egyrészt a nehéz lakáshelyzet miatti l...kosur\íseg novokodésevol az omésztőgödrök olzsirosodása a régi ingatlanokon, másrészt az igények növokodéso a lakáskultúra területén is, amennyiben mindenkinek az a törekvése, hogy a régi lakását komfortositsa, azaz fürdőszobát epitson. Kerületünk fejlődésével egyre jobban érezzük, hogy milyen ellátatlanok vagyunk csatornával. A számok, amelyek százalékosan állapítják mog az egyes kerülete . csatornaellátottságát, azt mutatták ki, hogy a XIX. kerület i. ~ tartozik c atornázás területén a legjobban elhanyagolt kerületek kozó. Ez a^százale o \ megállapítás a Fővárosi Csatornázási Müvek által megtartott Fővárosi Csatom - zási Távlati Fejlesztési Konferencián hangzott el. Ss< Ezen megállapítás alapja az, hogy a Wekerletelep csatorna-ellátottsága magas- -vT fokú ugyan, de kispest többi része annál elhanyagoltabb ílyen^tekintetben. V& A Wekerletelep csatornahálózata is csak a szennyviz-elvozetesere szolgai, <T\ csapadékvíz bevezetését a Fővárosi Csatornázási Müvek nem angedi.es igy a telep úthálózatának felújítását és korszerűsítését úgyszólván lehetetlenné teszi. Ezzel eljutottunk az útépítéshez. Kern véletlen, hogy a csatornafejlesztés és -z útfejlesztés együtt szerepel a napirenden. Szervesen összefüggő temek, városi útépítés egyik előfoltétolo a csatornázás. Éneikül csak félmegoldás,^ mint "hoi-'-y mi is tapasztaljuk minduntalan. Az elkészített utakon, vagy eppen . aszfaltgyalogjárókon áll a csapadékvíz és a szilárdburkolatú ut ellenerő som tudunk száraz lábbal közlekedni sok helyen. Több olyan pontja van -^kerületnek, ahol a csatorna nélkül megoldhatatlan viz-elvezetás miatt nagyoob zápor, vagy kissé szigorúbb tél esetén bolviz keletkezik, moly voszolyoztoti az épületük állagát és a közlekedést jóformán lehetetlenné teszi. Sok helyen a tűzoltóság, vagy az Útkarbantartó kirendeltsog segítséget kell igénybevenni a nagyobb károk megelőzésének erdőkében. Tervbe vett útépítés,.eket kell elhagynunk, mint például a Battyhány utca egyes szakaszait amiatt, mert a viz-olvezetést nem tudjuk megoldani csatorna nélkül. A viz-elvezetás hiánya miatt pedig csak növekedne kerületűnk bclviz-voszelyos helyeinek szárna, mi egyébként egyáltalán nem kivonatos. Ezen szempontokat figyel önbevéve nem lehet egy pillanatig som kétséges, hogy kerületünkben a csatornaépítés kérdését előtérbe kell helyezni.^ezt azonban nem engedi jelenleg az Építési ,s Közlekedési osztálynak ezen celra_felhasználható hitelfedezete, amely mindössze évi 200.000.-forintot tesz ki. _ 2 -e-------—---------J
