Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XIX. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Ideiglenes Intéző Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1957 (HU BFL XXXV.24.a/2)
1957-03-11
r - ■ iI Utal Monus elvtárs hozzászólására az uj értelmiség kezdeti ambíciói ával kapcsolatban, mely szerint valóban fennáll az, hogy nem adtak mer nekik iskolaik után helyüket a társadalomban. Erre példaként hoz fel egy esetet, amikor is egy munkás gyerek, aki az Jbgye temen tanárai ás környezete szerint egy matematikai zseni v 1 > kívánságát, hogy milyen vonalra kívánna usnak^Ezze& fia-veiernbe, hanem benyomtak ot a BSzKRt-hoz statioztikusnak. L^zeck természetesen elvették a kedvét. 0 ki is lejtette, nogy érzi es tudia hogy a Párt csinált belőle embert, de valahogy nem tdalja helyét és úgy érzi, hogy ehhez a beosztáshoz nem is lett volna szükség 6 p'Y © *fc © mi vögzs’b n . , / • » «. Sokan mások ezeken az eseteken keresztül mjgha^nlottak, és it kell megnézni, hogy hogyan, vagy egyáltalán segitettumc-e rajtuk, ’ á segítes kérdése nem az egyes egyéneknek, hanem az összességnek a hozzáállásán múlott. A hiba tehát itt volt. Rátérve az eszmei-zűrzavarra, a hiba lényegét pártunknak az értelmiségiekkel kapcsolatos hibás politikáj ában_ latja es ez volt az oka, illetve ezt tükrözte vissza az októberi esemenyek alatt tanúsított magatartásuk. Me-ieavzi, hogy az értelmiségiek az események során remélték osstálybelysetük megváltoztatását és a több partrensseren keresztül is egy nagyobb perspektívát láttok maguk elő • tito-i másik a nemzeti kommunizmus kérdésé, a lengyel irányzat, a ri-co izmus ezeken keresztül nyilvánul meg bennük a szovjet ellenesseg. Ez nem veretlenség, hogy bennük van, ennek gyökerei a 25 eves horthysta nevelésben kereshetők, továbbá abban, hogy valahogyan a mi társadalmunkból is úgyszólván kilógtak. Természetes azonban, ho-^v nekünk továbbra is különbséget kell tennünk becsülete^, haladó értelmiség és karrierista értelmiség kozott. Az eszmei tisztaság kérdése kapcsolódik a sajtóban megjelent Révai cikkhez. A Mi Pártunkban volt egy eszmei tisztázatlanság, amely ellen nemcsak, hogy a harcot nem vettük fel kellően, hanem olyan kérdésekben, melyek a proletárdiktatúra szempontjából dontoek voltok, futni hagytuk az eseményeket. q /h 0i«tár.q* Plmondia hoay a Párt a felszabadulást követő időben abból---a lenini tanításból kiindulva és felismerve igazát - hogy egyetlen uralkodó osztály sem lehet meg a sajátmaga áltál kinevelt ei oelmiségi rétege nélkül, hozzákezdtünk a kisemberek soraiból az értelmiségiek kineveléséhez. A 12 év azonban ehhez nem elegsegeo, hiszen eppen azért, mert haladóbb a mi rendszerünk, fejlettebb, mint a kapitalista rendszer, sokkal több orvosra,, mérnökre, pedagógusra van szükségünk. Ezeknek a rétegeknek a réginél nugyob megbecsülést kell Sdnunk, mint amit a régi társadalmi rendszer t\? plvck világosak, de a gyakorlat nem volt egyértelmű. . i Ha hibákat követtünk el-a munkásosztály felé tanúsított politikánkban valamint a Párt vezetésében fennálló szakadas, ertneto, hogy ezek a hibák az értelmiségi réteggel szemben meg inkább hatvanyo-Meffieavzi, hogy saját értelmiségieinkkel kapcsolatban azt hittük, ho?Í elégséges az, hofy képeztük őket, s ez eleg arra, hogy szilárdan'' mellettünk álljanak. Politikai szempontból nevelésükkel sokkal többet kellett volna velük foglalkozni. 4* u------— —J
