Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XIX. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártértekezletek jegyzőkönyvei, 1988 (HU BFL XXXV.24.a/1)

1988-10-29

r n- 90 -tározó Ígéreteket kellene tenni. Tehát nem azt kell megmondani, hogy mennyi és mikor, évszerüen, hanem, hogy milyen feltételek teljesülése után és kik után. Nem használ a mindenkinek ígérge­tés, illetve a senkinek sem igérés, csak az, hogy ha vállaljuk, hogy melyik rétegek kapnak prioritást, és milyen sorrendben, és hogy milyen ellenőrizhető, itt a nyilvánosság szerepe, gazdasá­gi feltételek teljesülése esetén kerülnek éppen ők sorra. Ezen a módon talán el lehetne kerülni az általános perspektivátlan­­ságot, amely általános és türelmetlen követeléshez kezd vezetni. C' A különböző szakszervezetek követelései és fenyegetései ennek észrevehető előjelei. Természetesen a prioritások, a sorrendek felállítása és nyilvánossá tétele komoly politikai feszültség­hez vezet, de a politikai feszültségek enélkül is keletkezőben vannak, nem szabad ismét a konfliktus kerüléses konfliktus mé­lyítés útjára lépnünk, mint az elmúlt 15 évben. Ehelyett éppen ezeknek a tudatosan vállalt politikai feszültségeknek a kezelé­séhez kell életre keltenünk a mozgalmat. Rátérnék a 3. témára, a párt önmegújításának, mozgalommá válásának kérdésére. Az első kérdés azt a címet viselhetné, hogy gazdasági szerkezetváltás és a mozgalom. Erről a kérdésről tulajdonképpen már elmondtam a vé­leményemet a bérreform nyomán keletkező feszültségek kezelése kapcsán. Úgy gondolom, hogy a szerkezetátalakítás érdekében hoz­­zá kell nyúlnunk a kialakult társadalmi, politikai erőviszonyok­hoz, ha tetszik a nemzeti egységhez, közmegegyezéshez, a társa­dalmat szét kell bontanunk, a reform teherviselőire és haszonél­vezőire. Tudatosítva viszont azt, hogy a két kategória átmeneti. Hogy a két csoport részben átfedésben van és főleg, és ez a lé­nyeg, hogy a mai teherviselőkből, ha tetszik kárvallottakból lesznek a holnapi haszonélvezők. Ezt tisztába kell tenni, s ez a mozgalom feladata szerintem. Meg kell értetni a nagyipari munkás­ság meglehetőssen nagy hányadával, hogy éppen hosszú távú érdeke azt követeli, hogy rövid távon más rétegek előtérbe állítását elfogadja. Nagyon(leegyszerüsitve, ha a munkásság holnap, nagyon) leegyszerűsítve oz azt jelenti, hogy a munkásság holnapi élet­színvonala, a szakértelmiség mai életszínvonalától függ, életkö­rülményeitől, és munkakörülményeitől pontosabban. Hogy a munkás­­osztály holnapi helyzete a legképzettebb és leghatékonyabb L.------------J

Next

/
Oldalképek
Tartalom