Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XIX. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártértekezletek jegyzőkönyvei, 1988 (HU BFL XXXV.24.a/1)

1988-10-29

I

Uzelmann Annamária: Tisztelettel köszöntőm a Pártértekezletet.

Mindössze egy témával szeretnék foglalkozni. Az idő rövidsége miatt, ami kapcsolódik a határozati javaslathoz, az előadói beszédekhez és néhány hozzászóláshoz is. Ha elfogadjuk azt a jelzőt, hogy a választásokat meg kell nyerni, ha komolyan gondoljuk, hogy kiemelt feladat a párttagság felkészítése, ha valóban a demokratikus vitában formált közös álláspont válthat ki hatást, és ahogyan Fabriczki elvtárs mondta, ütőképes, hadra fogható kommunisták kellenek, akkor szerintem csak egy gyö^ kérésén új pártház tudja ezt a feladatot betölteni. Politikai

nosztalgiám van, egy olyan nem létező dolog iránt, amit én ebben a pártházban elképzelek. Ez a vizió azt a helyet közeliti meg, ahol ma vagyunk. Az információim szerint ez a munkásotthon körülbelül az 1930-as években lehetett ilyen, mint amilyet én ma elképzelek. Milyen a pártház ma? Ma hivatal. Olyan hivatal, ahová az egyszerű párttag önként nem megy el. Nincs is miért elmennie, és ha megy akkor is inkább csak azért mert hivják. Én olyan pártházat szeretnék, ami szellemi műhely.

Párttagok és párton kivüliek számára. Munka után és önként mennek oda a dolgozók, az érdekes események, a felkészülés lehetősége miatt. Adjon lehetőséget ez a pártház a politizálásra, a felkészülésre. Ma versenyhelyzet van. Eddig nem voltak ellenzéki és alternativ csoportok, ma viszont vitázni kell, ellenérveket felsorakoztatni, és végül győzni. Ahhoz, hogy ez sikerüljön mindannyiunknak közéleti emberré kell válni. Magunkat hozzuk hátrányba, ha ezt nem tesszük. Az ellenzék előzetes konzultációkat tart, csiszolják nézetüket az egymás közötti vitában, politikai praxist szereznek,ami nekünk, úgy érzem hiányzik. Adjon lehetőséget ez a pártház az egymás közötti találkozásra a kommunistáknak, ahol élő, aktuális gondolatokat beszélhetnek meg, mert hiszen az elvtársaknak kevés lehetőségük van egymás közötti beszélgetésre. Meghivó nélküli eszmecserékre is gondolok, de ez nem elég. Úgy gondolom, hogy tematikára épülő előadások, előadássorozatokra van szükség. Olyanokra, amelyekre a cim,a téma, az előadó hozza be az embereket és nem a kommunista kötelesség.- 61 -U------------------------------------------