Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XIX. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártértekezletek jegyzőkönyvei, 1988 (HU BFL XXXV.24.a/1)

1988-10-29

r -1 ! \- 29 -akik gyárakban, üzemekben dolgoznak, illetve dől goztak,például a nyugdí­jasainkat. Mégpedig azért, mert az ilyen körülmények között dolgozó emberek töltése a körülmények által befolyásolt gondolatmenete és nem utolsó sorban tulajdonhoz való viszonyuk szabja meg kötődésüket. Persze ezzel szemben vannak olyan nézetek, véleményünk szerint ezek erőszakoltak, amikor is azt igyekeznek bizonyítani, hogy ez nem egy egy­séges osztály, szembe állitva a hatékonyan termelő egységek munkásait a jelenleg ráfizetésesnek tűnő üzemek munkásaival a magasan kvali­fikált munkást az alacsonyabb képességűvel. Szerintünk ezek erőszakolt megállapitások, nem szülnek alapvető érdekkülönbségeket. Ha a párt poli­tikai irányvonala továbbra is igy viszonyul a munkásosztályhoz.elveszti az egyetlen olyan bázisát, amelyre támaszkodhat, elveszi tégy szervezeti illetve szervezhető erőt. Ennek beláthatatlan kövekezményei lehetnek. A mi pártunknak egy szervezett munkásosztályra van szüksége, amely meg/ tudja, maga mellé tudja állitani a szellemi élet humán és főleg reál­­érterlmiségét. Akik velünk együtt képesek progresszív erőként a folya­matok élére állni. Ebben a folyamatban vitathatatlan az a feladat, hogy nagy erőfeszítéseket kell tenni az önszerveződés irányába. Az a meggyőződésünk, hogy ha a párt a munkásosztály pártjai meghatározó erő­nek ebben a társadalmi folyamatban, csak akkor képes a folyamatok élén haladni. A munkásság egyszer igazságosabb szocializmust akar, tiszta emberi viszonyokat, valódi értékes közösségeit, közösségeket gyermekeinek, C" biankóinak. Ehhez nem sztrájkokra, munkabeszüntetésekre, alaptalan kö­vetelésekre van szükség, hanem öntudatos, cselekvő politikára és becsü­letes hasznos munkára. Tisztelt pártértekezlet. Továbbiakban a munkásőrségről kivánok szólni, arról a munkásőrségről,amely az 1956-os ellenforradalom utáni konszo­lidáció egyik letéteményese. Erről ma sokat beszélnek és talán azért, mert ebben a kérdésben felső vezetőink körében nincs teljes egyetértés. Az a benyomásunk, hogy talán azért teszik ezt, mert attól tartanak, hogy vajon mit szólnak majd a másként gondolkodók. Azzal indokolják lét­­jogosultságukat, hogy ott jó közösségek alakulnak ki. Egyébként,ha mi gulyáspartit akarunk rendezni akkor ahhoz nem kell szürke egyenruhába beöltözni. Nekünk határozott véleményünk azt, hogy a munkásoknak és a i_________J

Next

/
Oldalképek
Tartalom