Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XIX. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártértekezletek jegyzőkönyvei, 1985 (HU BFL XXXV.24.a/1)

1985

r A

I

» -6-Ez a változás igen gyors volt és kényszere elsősorban az agitációra helyezte a politikai hangsúlyt. A döntések indoklása alapvetően az ellentmondást nemigen tűrő gazdasági racionalitáson alapult. Szakítást jelentettek lépéseink azonban egy sor rendezettnek vélt, vagy a köztudatban szilárdan meggyökeresedett, nemegyszer a pártoktatás tan■?. anyagában is szereplő tétellel. Más "tételek" tőlünk független események hatására vált al: kérdésessé. Csak utalnék itt például a gazdasági növekedés, az életszínvonal emel- i * kedése, a kapitalizmus válságának megítélése vagy a vállalati önállóság és adminisztratív irányítás viszonya, a jövedelemelosztás néhány kérdésére.

A párttagság körében sokszor nem világos, hogy mi az, ami egy adott időszak sajátos jellemzője volt, mi az, ami továbbra is törekvésünk, de időlegesen kompromisszumra kényszerülünk, s mi az, ami káros jelenség és ellene határozottan fel kell lépni. Van egyfajta elbizonytalanodás, ebből adódó passzivitás, a viták kerülése is nemegyszer tapasztalható, akárcsak türelmetlenség, túlzó megítélések, értékeink jószándékú féltése. Részben oka ennek egyfajta eszmei elkényelmesedés, az utóbbi negyedszázad dinamikus, kiegyensúlyozott fejlődése közepette e tények, e gyors és látványos eredmények "beszéltek helyettünk."

: f> S mi elszoktunk az éles vitáktól, politikánk határozott

képviseletétől, az ellenérvek re, az ellenséges hangokra is felkészült kiállástól. Van felkészületlenség, tájékozatlanság, de van "mindent felülrő várás", önállót lanság v is a gondolkodásban.

Szólnunk kell saját munkánk hiányosságairól, arról, hogy sokszor a pártoktatás sem önállóan gondolkodni tanít, hogy sok benne az elavult ismeret. Ezen mi is javíthatunk.

Fel kell vetnünk ugyanakkor felsőbb szerveinknek a pártoktatás rendszerének gondjait: annak igényét, hogy rugalmasabb,^ jobban egymásra épülő, a napi politika kapcsán felvetődő ideológiai kérdések megválaszolására is alkalmasabb legyen a tömegoktatás.

Gondot jelent, hogy - bár elismert, egységet erősítő gyakorlatunk a nyílt, őszinte politizálás - még mindig nem kellően gyors és érvelő a tájékoztató munkánk. Pedig a pá rt szervezetek egyre több megoldatlan kérdésükben tőlünk várják a - sokszor helyi erővel, vagy éppen felsőbb . szinten megadható - választ. Van tehát egy sor kérdés,

amely meghaladja illetékességi körünket, eszmei tisztá- I zást, ideológiai általánosítást, állásfoglalást is igényel. A gyorsítás igénye érvényes kell legyen az ideológiai kutatómunkában, a kiérlelt eredményeknek a területi pártszervekhez való eljuttatásában is. Nem engedhetjük meg magunknak, hogy fontos, megválaszolatlan kérdésekkel

I| ff

t----— J