Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XIX. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártértekezletek jegyzőkönyvei, 1985 (HU BFL XXXV.24.a/1)
1985
r . i 42 %-uk 2800,- Ft alatti nyugdíjellátást kap és csak 23 %-nak több a nyugdíja 4000,- Ft-nál. Életkörülményeiket járandőságeikon túl jelentősen befolyásolja egészségi állapotuk, munkavállalási képességük és lehetőségeik, valamint a családi háttér. Nyugdíjasaink hangulata 1982-ig a nehezebbé vált életkörülmények hatására sem romlott számottevően. Ez összefügg az alacsony ellátásban részesülők viszonylag magas arányával $s azzal, hogy kialakult fogyasztási struktúrájuk mellett a korábbi években a nyugdijautomatizmus hozzávetőlegesen kompenzálta az árszínvonal növekedését. A jelenlegi körülmények között [ már több a panasz és a konkrét segítség igénye is. A kiegészítő jövedelemmel rendelkezők száma nehezen mérhető. (Számukra néhány üzem, a szomszéd kerületek szociális foglalkoztatói, a tanácsi intézmények adnak munkalehetőséget.) Az időskorúak közül mintegy 300-350 fő folytatott magánkereskedői, magánkisiparosi tevékenységet a beszámolási időszakban. Anyagi helyzetük javítására sokan kötöttek eltartási szerződést, amelyekkel kapcsolatban sajnos sok a kedvezőtlen tapasztalat. Figyelemre méltó tény, hogy a pártszervezeteken belül, de a pártonkívüli társadalmi aktivisták körében is a nyugdíjasok megnyilvánulásai - néhány szélsőségtől eltekintve - rendkívül józanok. Méltányolják és elismeréssel szólnak negyvenéves fejlődésünk eredményeiről is. Körükben tapasztalható azonban a legélesebb ellenérzés a társadalom novek- I vő anyagi differenciálódásával, a felelőtlen gazdálkodás mennyiilvánulásaival, a visszaélésekkel, a kereskedelemben előforduló manipulációkkal (súlycsökkentés, árdrágítás), a kozellátás átmeneti zavaraival kapcsolatban. Nehezen alkalmazkodnak a változó vásárlási feltételekhez, egy részük anyagi lehetőség híján nem lehet képes vásárlási szokásainak megváltoztatására. Az utóbbi években mind központi, mind helyi párt- és társadalmi szervezetek munkájában előtérbe került e széles társadalmi réteg helyzetevei való foglalkozás. A nyugdíjasokkal, általában az idős emberekkel való állandó "'ígyelmes foglalkozás, a nagyon fontos anyagi gondoskodásnál szélesebb körű kell legyen. A karitatív jellegű segítséget sokszor jogos önérzettel nem is igénylik. Tevékeny tagjai szeretnének lenni a társadalomnak. Történelmi tapasztalataikra, élet bölcsességük re, tevékeny közéleti munkájukra napjainkban a családi környezetben és társadalmi szinten egyaránt különösen nagy szükség van. i ■ rx ' I 5.) Ifjúság Kispesten mintegy 2500 fiatal dolgozik, nagyobb részük az ipari üzemekben. A középfokú oktatási intézményekben 1500-an, az általános iskolákban több mint 9000-en tanulnak. Többségük elfogadja és támogatja társadalmi céljainkat, szorgalmasan tanul, helytáll a termelőmunkában. Jelentős azoknak a száma, akik felelősséggel vállalnak szerepet a közéletben. A családok többségében biztosított a gyermekek egészséges fejlődése, de emelkedik a különböző okokból veszélyeztetett és hátrányos helyzetű fiatalok száma. A fiatalok munkába állása biztosított, gondot jelent azonban, hogy a pályakezdőknek általában alacsony a bére. l_--------------------------------------------------------------------------------------J L ___________________ ________________________________.__________________.______
