Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XIX. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártértekezletek jegyzőkönyvei, 1970 (HU BFL XXXV.24.a/1)

1970-10-10

(®? a s & , ' *****9>m I ! Nagyon sokféle probléma van az elosztás területén, amit mind, mind tud a Budapesti Pártbizottság. Palán a munkásosztályt jobban érinti mint más dolgozó réteget és különböző intézkedést kell ten­ni az előbbrelépés ügyében. Erős vita folyik, ha nem is a ági módon mint 1945-ben lettek kiemelve munkások vezető posztokra, de helyes, ha bizonyos ideig ha a fiatalok xizikai munkáo végez­nek, hogyan lehet velük különlegesen foglalkozni, tanitatni, hogy idővel üzemi és fizikai munkás tapasztalatok alapján ki le­gyenek emelve vezetőnek. Maga az az elv, nogy teneoseges fizikai munkásokat továbbra is ki kell emelni fontos poszookra, ma is fenn áll, természetesen nem leegyszerűsítve mint 1945-ben, 1946- ban és más egyéb módon is tárgyaljak, hogy a munkasos-tály hatal­mának továbbfejlesztése úgy jöjjön létre, amelyből a munkásosztály legtöbbet profitál mindenféle vonatkozásban. Engedjék meg, hogy a törvényességről is beszéljek néhány szóval. Néhány problémát említenek meg! ez az első pártertekezlet^ ahol nem szidták az ügyészséget, bíróságot. Hadd mádjak el néhány dol­got, hogy Mi is készülünk mint kommunista jogászok a kongresszus­ra ra saját munkánk fejlesztésével. Nemrégen tárgyalták az igazság­szolgáltatás fejlesztését, most már a leglényegesebb változások beköveilce3*tek, síz államosítás , m63Őga3dasag cits3erve3ése , állam— apparátus átszervezése következik, viszonylag konszolidált hely­zetbe kerülve úgy kell átszervezni, hogy megfeleljen a konszoli­dált körülményelmek. Itt merült fel, hogy mi legyen a töx'venysér­­tőkkel. Sokszor jogos, sokszor nem jogos kritikát kapunk.Felmerül, hogy ma már nem kénytelen senki lopni, mert a csaladjai nem tudja eltartani. A falu is el van látva megfelelően tűzifával, nem szo­rul a fa lopására. Senki nem végszükségből követ el bűncselekményt, legfeljebb azért, hogy több legyen neki. Kétféle bűncselekmény van Magyarországon, szándékos, súlyos bűn­cselekmények, az emberölés mellett a társadalmi tulajdon elleni bűncselekmény, erőszakos, huligán cselekmények, de vannak olyanok, amit gondatlanul követnek el emberek pld. a gépkocsi vezető nem ^ akar gázolni, de gondatlan. Gél, hogy különböztessük meg, hogy kik azok, akik szándékosan sértik meg a törvényt es olyanokat,akik pld. művezető akinél üzemi baleset történt, mert nem megfelelően oktatta ki a munkást, ugyanigy a gépkocsi vezetőt se tekintsük bűn­cselekménynek és meg kell különböztetni a ketfele^kategóriát, éppen a sért, hogy as egyiknél enyhíteni lehessen^es a másiknál szigor3.ta— ni lehessen. Az egész Büntetőtörvénykönyv át lesz dolgozva. Felmerültek olyan kivánságolc, hogy nem e kellene visszaállítani a társadalomellenes elemeknek az internálótáborba^való vitelét, illetve e táborok visszaállítását..Felmerült és törvénybe leto ik­tatva, hogy a társadalomellenes elemekkel szemben szigorúan kell eljárni, ha kell legyenek életfogytiglanra Ítélve, tehat a konszo­lidált tái’sadalómban jobban kell védekezni a bűnözők ellen es a törvények is legyenek arre alkalmasabbak és különböztessék meg a társadalomra veszélyes elemektől a gondatlan embereken. A lényeg az, hogy Mi is készülünk a magunk szempontjából a Kong­­resszusra, majd a Kongresszus után is arra, hogy olyan jogszabályo­kat és bűnüldözési formát vezessünk be, hogy meg hathatosaboan tud­junk védekezni mindenféle bűncselekmény ellen. i_---•• - - J

Next

/
Oldalképek
Tartalom