Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XIX. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártértekezletek jegyzőkönyvei, 1970 (HU BFL XXXV.24.a/1)
1970-10-10
r “ i [ - 11 -gosabb tevékenységre épülhet. Ez az ut műszaki, technológiai fejlesztést, jelentős anyagi befektetéseket Igényel. Ma még nem látható kellő bizton. Sággal, hogy ezek az anyagi eszközök a IV. ötéves tervben vállalatonként hogyan fognak képződni. A kerületi Pártbizottság és az üzemi pártszervezetek sokat tettek azért, hogy kialakítsák a termelés pártellenőrzésének helyes és hatékony szereit. Az 1966-os pártértekezlet óta a kerületi Pártbizottság és az üzemi pártszervezetek termelést segítő és ellenőrző munkájában Javulás tapasztalható. Jellemző a pártbizottságokra a népgazdasági érdekek következetes képviselete, és az uj, előrevivő kezdeményezések felkarolása. A kisüzemek, a kereskedelmi vállalatok és ktsz-ek pártszervezeteinek termelést segítő és ellenőrző munkája gyengébb. Félévenként átfogóan elemeztük a gazdasági munkát és kellő időben napi rendre tüztük a legfontosabb gazdasági kérdéseket. Figyelmünket a nagy, a vállalatok és a dolgozók helyzetét távlatilag meghatározó feladatokra összpontosították pártbizottságaink. Kerülték a kicsinyes gyámkodást, a gazdasági szervek felelősségét csorbitó közvetlen beavatkozást a munkába. Beleütköztünk azonban olyan problémákba, amelyeket nem lehet teljesen megoldottnak tekinteni. Az üzemi pártszervezeteknek a vállalati, a kerületi pártszerveknek pedig a he!yi érdekek erős nyomása alatt kell küzdeni a „épgazdasági, a társadalmi érdekek énzényesüléséért. Ez ellentmondásokkal Jár s nem mindig sikerül felismerni és helyesen meghatározni a népgazdasági-társadalmi érdekeket, és összhangba hozni ezekkel a vállalati tevekenységet, A kerületi Pártbizottság arra törekedett, hogy az üzemek gazdasági tevékenységében ne közvetlenül, hanem az üzemi pártszervezeteken és kommunistákon keresztül szerezzen érvényt a Központi Bizottság határozatainak. A kerületi Pártbizottság közvetlenül csak olyan gazdasági problémákba avatkozott be, amelyek megoldásában az Irányító gazdasági szerveknek is be kellett kapcsolódniuk, amelyek elintézése meghaladta az üzemi gazdasági és pártszervek lehetőségeit. Voltak olyan esetek, amikor az ágazati irányitó szervek Javaslatait közgazdasági és politikai szempontból megalapozatlannak találtuk. A kádermunkában is tapasztaltunk rövidlátást es szub jektivizmust. Néha csak felsőbb pártszorveink segítségével tudtuk elemi A l
