Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XIX. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártértekezletek jegyzőkönyvei, 1970 (HU BFL XXXV.24.a/1)
1970-10-10
(jaraMtter&tfMte =**«*'■ <• t| 1- 6 -A. kerület minden nagy vállalatában és a kisebb üzemekben is a termelés növekedés nagyobb része, néhány vállalatnál egésze a termelés emelkedéséből származik. Megállapítható, hogy a Központi Bizottság határozatai nyomán a kerületi Pártbizottság és a vállalati pártszervezetek, karöltve a gazdasági vezető szervekkel intenzív és eredményes munkát fejtettek ki a , | I termelékenység növeléséért. Általában kedvező a termelékenység és a bérek között az arány. A Vörös Október Férfiruhagyár kivételével a termelékenység növekedése jelentősen meghaladja a bérek növekedésének szintjét. Ha a Vörös Október Férfiruhagyár termelékenységét elemezve figyelembe vesszük a bérmunka és a munkaigényesség növekedésének a hatását, akkor kedvezőbb képet kapunk . A termelékenységi mutatót nagymértékben befolyásolja a létszám alakulása, a gyártmányösszetétel változása, a kooperációs kapcsolatok módosulása, árváltozások és a bérmunka részaránya is a vállalati tevékenységben. A munka termelékenység további növelésére van szükség, el kell érni, hogy a termelés növekedésének a 70-100 % -a a termelékenység növekeddéséből származzék. Ehhez műszak i-technológiai fejlesztésre, jobb munkaszervezésre, a veszteségidők csökkentésére, a munkafegyelem javitasara van szükség. A munka termelékenység alakulása szoros összefüggésben van a helyes munkaerőgazdálkodóssal, az anyagi, erkölcsi ösztönzés rendszerének fejlesztésével is. S ezen a téren minden vállalatunknál sok a hiányosság, intenzív további munkára van szükség. A beszámolási időszakban kerületünk ipari nagyüzemeiben a bérszínvonal emelkedett, de ez az emelkedés - a Hungáriát kivéve - elmaradt az országos átlagtól. Olyan dinamikusan fejlődő vállalatnál, mint a Ganz Műszer Müvek, a bérek 5 év alatt csak 13.5 %-kal nőttek. A kerületi Pártbizottság ösztönzésére a Vörös Október Férfiruhagyár vezetői a nyereségrészesedési alap terhére az utóbbi időszakban emelték a béreket. A kialakult aránytalanságok azonban csak vállalati erőforrásokból nem oldhatóak meg. Az egész ruhaipart a relatíve alacsony bérszínvonal jellemzi. Az ilyen elmaradást csajc a gazdasági szabályzók módosításával, központi segítséggel lehet behozni. A bérek és jövedelmek tekintetében a beszámolási időszakban torzulások is bekövetkeztek . Pl. a ktsz-ekben nagyobb mértékben nőttek a dolgozók, A 3 £ | L 3J
