Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XIX. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártértekezletek jegyzőkönyvei, 1962 (HU BFL XXXV.24.a/1)
1962-10-16
;?1.: .. n Pusztai elvtársi hozzászólásában marosan et-al kapcsolatos ;.. roeleműről ' : beszÓlve r'áiiuíáT arra, feltétlenül helyesnek tartó? e zér es rendező-' sót, véleménye szerint kárt okoz az ilyen vezető ember hátrarordulása. ' Igen fontos az összefogás kérdése, egyénileg nem lehet vezetni, gondolkozni. Véleménye az, hogy az et. megtévedt, s nem mondhatja, hogy ezert' itten' kel] neki bocsájtani. Vannak a kerületben is igazgatók akik öregeb-' bek, és mé/is tudnak vezetni ma is, jövőre is. helyesli a nyugdíjazását. Pelveti, Janid. et. foglalkozott beszámolójában a VII. kongresszus lót a elért eredményekkel, -űzzél kapcsolatban rámutat arra, hogy a-ktsz-ek is igen sokat fejlődtek.'Sokat fejlődött a Balaton Cipész ktsz is, igen sok árut termel exportra. Bár ezen a téren volt lemaradás a múltban:, jelenleg teljesítették a tervet. Érzi, .hogy a gyáripar után a ktsz-elcnelc is szorosabban fel kell zárkózni. Igén jelentős az export szállításuk,* sok orszá :nak szállítanak, igy Lengyelországba, Szovnetuni ba, Belgiumba, Finnországba, Szudánba, HDK-ba stb. és ezt eredménynek tekintik. ugy gondoljék^ hogy ezen export szállításaikkal valuta vonatkozásban ők'is tettek valakit. Elmondja, hogy 1$9$*-banp^oo pár, 1959•-ben mar Ao.Soo -oár, 196o.-bán'5o.615 pár, 1961.-ben 68.Aló pár cipőt szállítottak exportra, 1962. I. félévi eredményük még jobb leppet mutat, de erről még számot adni nem tud. , Mindezek mellett tudatában vannak annak, hogy ném es a fo hivatásuk, 6“^ hanem a lakosság ellátása. Ezen a területen' még van sok hiba. A szövetkezet fel lett futtatva és a lakosság'nem tudta ellátni őket'munkával, igy tértek át a belkereskedelem, majd a külkereskedelem felé. Amellett, hogy ma már többé-kevásbó kielégítik a lakosságot, a lakosság támaszkodik a kisipari szövetkezetekre, ennek ellenére a lakossággal való kapcsolatukat szélesíteni kell. A Pártbizottság és a kerületi szervek adnak részükre támogatást, de nagy problémát jelent, hogy nincs megfelelő helyiségük, olyan, ami a mai követelményeknek megfelel. Ennek megváltoztatásához kéri aÜPB segítségét. Tisztában vannak azzal, hogy ezen a téren nem a ktsz-elc az elsők, ennek ellenére ismételten kéri a segítséget azért is, hogy többet tudjanak termelni,a lakosság igényeit mindjobban kielégíteni, ugyanakkor a nyugati országok igényeinek is eleget tudjanak tenni. A helyiség tekintetében kéri a kerület segítségét, hogy megfelelőbb körülmények között dolgozhassanak, hiszen a jó munkához,^as anyagok helyes kezeléséhez:erre szükség van - est tudják az elvtársak is, de _ biztosan ^ezvál et. is, aki szintén e szakmában dolgozott. {\ Hermáimé elvtársnő: A jelenlévő és távollévő pedagógusok nevében szólva." tolmácsolja véleményőket. A beszámolót'igen jónak tartja, átfogó ésrean lis alapokon nyugszik, különösen jónak tartja, hogy az utolsó szaváig 2 lekötötte az érdeklődést, nem volt fárasztó. Tolmácsolja az óvodai kollegák jó kívánságait is a küldöttértekezlet felé és azon Ígéretüket, hogy a rájuk bisott legkisebb gyermekeket megfelelő emberré kívánják nevelni, hogy már ebben a korban megkezdték a tudatformálást, azon elmélet megvalósítását, hogy tanítsuk meg az embereket szocialista módon élni és dolgozni, és az óvodásokat szocialista módon játszani. Elmondja, hogy a pedagógusok ideológiai továbbképzése igen eredményed, az ideológiai továbbképzésen kapottakat a nevelők egyre jobban alkalmazzák a gyakorlati életben. Bizonyos mértékig eljutottak oda, hogy a redagógus lelépett a katedráról, nincs;.az az. óriási távolság a tanuló ~ A és pedagógus között, mint azelőtt volt. A nevelők az ideológiai továbbképzésen az elméletet a gyakorlatban alkalmazzák, látják azt, hogy elsődleges feladatuk a nevelés. Ez a munka mar nemcsak a tan rákon nyilvánul meg, hanem a tanításon kívüli feladatokban is. Egyre több olyan osztályfőnök van, ki gazdája az osztálynak, a rajközösségnek, óíéhány évvel ezelőtt még szinte kényszeriteni kellett a nevelőket az úttörő munkára, ma már minden pedagógus‘érzi és tudja,'hogy az uttörőmunkában. való részvétel elsőrendű társadalmi kötelessége. Ma már hajlandók ar$a, hogy szabadidejükben egy-egy Örs, vagy rajfoglalkozást vezessenek le. Véleménye szerint erre az eredményre büszkék lehetnek. Azok a nevelők, akik az úttörőszervezetben becsületesen látják el feladatukat, maguk , is érzik, hogy igy sokkal közelebb kerülnek a tanulókhoz, és az érzelmi \ f _ . ________-_._» - - ~ - ■ _
