Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XIX. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártértekezletek jegyzőkönyvei, 1957 (HU BFL XXXV.24.a/1)

1957-05-26

r n [ •- 3 -Tubli Rezső et: A beszámolóval teljesen, egyetértek, mely kihozta a problémákat, fel­adatokat, hiányosságokat.) amelyek megtörténtek* Csatlakozik ahhoz a tételhez, amikor a kommunista helytállásról beszélt Dóra et. ezt bő­víti ki. Azok az elvtársak, akik 1945 előtt illegalitásban kémény helytállással dolgoztak, majd 1945 után legálisan tevekenykedtek, i sok eredményes munkát végeztek el, melyet nem szabad elhomályosíts nunk, hanem az ifjúság elé kell tárni. Sajnos később komoly hibák történtek, amikor a befurakodott ellenség a munkáskádereket kezdte kiszorítani, lejáratni. Hogy ez milyen eredményre vezetett azt az ok­tóberi ellenforradalom bizonyltja. Hogy az ellenforradalom, milyen a­­lapos munkát végzett mutatja az is, hogy a Vörös Csillag Traktorgyár­ban okt. előtt l5oo párttag volt, akik azonban az ellenforradalom ki­robbanásakor szinte semmive váltak. Mi jó néhány^kommunisták még ok­­\ tóber hónapban összejöttünk és igyekeztünk ellenállni annak a nyomás­nak, ami gyáron belül történt. De meg kell mondani, hogy azok az elv­társak, akik funkcióban voltak, félreálltak, nem mertek kiállni az elvük mellett, ezért volt nehéz nekünk a feladat. Most nagyon meg kell néznünk, kiket veszünk be sorainkba, nem szabad megalkudnunk a­­zokkal a személyekkel, akik akkor ellenünk agitáltak. Jellemző, hogy még a legutolsó taggyűlésünkön is feltűnt, hbgy a pártépites során az egyik hozzászóló a javasoltakról mindig csak jót tudott mondani. És kiderült, hogy az a jó ember nemcsak parttagnak, de még üzemünk dolgozójának sem való. Vagy az a bizonyos Czenc-ügy, amikor a támo­gató maga a párttitkár volt. Ha mi kommunistáknak tartjuk magunkat, akkor az ellenséggel nem szabad megalkudni, és a dolgozóknak magya­rázzuk meg, hogy a termelést fokoznunk kell, mert éneikül még sokáig fogunk nélkülözni és adósságunkat törleszteni. Lengyel et: ^ Hozzászólásában helyteleníti, hogy a felső vezetés elszakadt a töme­gektől. A minisztériumban lévők sokszor nem megfelelő tudással de protekció révén kerültek oda, jó létbe élve nem törődtek a néppel. In már 74 éves vagyok, de mindig abban reménykedtem, hogy majd jobb lesz és ma is még csak ott tartok. Ezért kén, hogy a nyugdijtörvényt igazságosan módosítsák. Hiszen ma az a helyzet, hogy aki lo eve dolgo­zik ugyanannyit kap, mint pl én aki már 3o éve dolgozom. Euki et: Hozzászólásában az ifjúság iskolai ügyekről beszél, és megállapítja, hogy tévedett cikkor, mikor abban reménykedett, hogy az ifjúságunk nevelésünk nyomán a mi tennivalóinkba fokozatosan belenő. Mert októ­berben kiderült, hogy a félrevezetett fiatalok nagy része nem a neki való feladattal foglalkozott. Mi nevel&k, akik a párt és az állami aparátus irányításával a nevelési módszereket alkalmaztuk, úgy gondo­lom mi is hibásak vagyunk. Az ifjúságot felnőtteknek>neveltük, nem az életkori sajátosságukat vettük figyelembe. Romantikus hajlamaikat nem tudták kielégítem. Vajon az életkori sajátosságnak megfelelő-e az, hogy sok iskolában röpcédulát osztottak, vitatkoztak, felnőttek­kel, egymással és ennek a vitának a tendenciája az volt, hogy a kom­munisták gyermekei hazafiatlanok. Ez a vád & gyermekeket érte. Holott ezért nemcsak mi pedagógusok, hanem a szUlők is felelősek. Az ifjú­ság politikai nevelése nem volt megfelelő. * __________________________ f _____________

Next

/
Oldalképek
Tartalom