Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XVIII. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Aktíva értekezletek jegyzőkönyvei, 1957 (HU BFL XXXV.23.a/7)
1957-12-01
I Nálunk az történt 1957.-ben, hogy az életszínvonal megemelkedett , de ezzel együtt nem emelkedett a nemzeti jövedelem. Alapjában mi a nemzeti jövedelmet osztjuk fel egyrészt fogyasztásra, a másik részét pedig beruházásra. Amikor az 1957-es számadás megtörtént, kiderült, hogy a nemzeti jövedelem a fogyasztást és a beruházást nem fedezi. A tobui részt kölcsönökkel kell pótolni. Persze azt egyszer vissza ie kell adni. Azt is tudni kell, hogy olyan természetű beruházósokra, amelyek a bővitelt uc ^'termeléseit szolgaijai, amelyek termelőeszközöket jelenten.-., nagyon keveset forditünk, a beruházások 2-3 $-át. Ez annyit jelent, hogy meg a Horthy idők alatt is többet fordítottak erre, és ez az állapot nem is tartható fenn. Ugyanakkor nem szabad elfelejteni, hogy a beszolgáltatások eltörlése következtében a parasztság vásárló ereje nagymértékben megnövekedett. ^ Á 3 éves terv időszakában ilyen terhekkel indulunk tovább, _ és ezt a kommunisták ne felejtsék el. De arról sem szabad megfeledkeznünk, hogy mi nagyon szegény ország vagyunk az ipari alapanyagokat illetően. Ebben a tekintetben Dania után mi vagyunk a legszegényebbek. Keve3 a szén,^a bőr, a fa, f~\ folyóink nem nagyon alkalmasak vizi-erőmü létesitésere, az éghajlat $4& nem megfelelő gyapot termelésre. 1 Mi az agitáciánkban elég rossz vonalat vittünk hosszú eveken keresztül.. Azt mondtuk, hogy nyugaton rosszabb az életszin— vonal, munkanélküliség van.stb. Az igaz, hogy ott is vannak bajok, de jelen pillanatban egyes nyugati országokban az életszínvonal jobb. Mit akarunk, és mit kell tennünk? Elsősorban az alapanyagiparunkat akarjuk növelni. Ezen belül az ipar szerkezetet is jelentősen meg>. fogjuk javitani, elsősorban a műszer-ipart, erős és gyengeáram-iparunkat stb. Pl. 195ö-ban az erősáramipart 17, a gyengeáram-ipart 26 és a finom-mechanikai ipart 17 fo~al akarjuk fejleszteni 1957-hez viszonyítva, részben^ beruházásokkal, részben a termelékenység növelésével. Elsősorban is belső erőforrásokra kell támaszkodnunk. Szüksége van az országnak szénre, nyersolajra, hengerélt-árura. ^ Hengerelt-áruból pl. a, világpiacon is xkxk hiány van. A kapitalista országok ezt tudják, és csak nehéz valutáért adnak hengerelt árut. Ennek maga a Szovjetunió sincs bőviben, mégis adott nekünk valutát, hogy tudjunk vásárolni. Olajban is nagyon szegények vagyunk. Éppen ezért nagy lépésekkel megyünk előre a dieselesitést illetően. Ez megint hatalmas befektetést jelent, de muszáj megtenni, mert különben az ország csúszik lefelé a lejtőn. Korszerű kohóink vannak, mégis, minden loo Ft értékű áru nekünk lÖo Ft-ba kerül, mert a Dunai Vasmű nem teljes. Ennek a kiegészítése pedig drága mulatság. Fel akarjuk építeni a Tiszavidéki Vegyikombinátot, mert a mezőgazdaság szocialista átalakításának alapvető kérdése a gépesítés és a műtrágyaellátás. Ez megint rengeteg pénzt jelent. Miért mondtam el mindezeket, miben kapcsolódik ez a moszkvai értekezlethez. A szocialista országok által hozott határozat alapvető és fő irányvonala: a kölcsönös segítés, az együttműködés. Tehát mi nagy segítséget fogunk kapni ahhoz, hogy gazdasági problémáinkat - mely élet halál kérdése szamunkra — meg tudjuk oldani. Tehát ilyen erőt jelent ez számunkra. jr !------------------------------------------------------------------------------------------------i ■
