Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XVIII. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1986 (HU BFL XXXV.23.a/4)

1986-03-06

recember 24,, kedd--------------------------------------------------------------- - — \ I P A A ~H Á A P f ~M a vita cé*ja nem egymás elsöpré-KuttKASiTAi r trí e koztatasrolWf tói, elismerve a másik álláspontjá­nak igazságát vagy akár részleges igazságát. Vitáink néha olyanok, ' mint egy bírósági tárgyalás, ahol u felekügyész W ^u^lt^i. ank ^hian^^^^^ y ^ ^ inkra a tolerancia hianya, olykor Bayer József Bányász Rezső Lakatos Ernő Megyeri Karoly Doiecssto ^orneua a sértegetés, egymás megbántása, Mindenkinek természetes és jo- tő az, hogy a szétszórt, sokfélekép- nak nincsenek korlátái, mivel fog- találkozókon nem egyszerűen in- a személyeskedés, a szélsőségek gos igénye, hogy tájékozott legyen pen tagolt egyéni és csoportvéle- lialkoznak a szerkesztőségek, inkább formációkat továbbítunk, hanem a ieimutatasa, es itt nemcsak apó­hazája és a világ dolgaiban. A menyekből mi emelkedik a közvé- abban, hogy mikor, illetve hogyan politikai, gazdasági döntések fór- htikai, hanem szamai vagy_ ugy­gyors, pontos tájékoztatás eligazí- lemény rangjára. A polgári sajtó- foglalkozzunk egy-egy kérdéssel, málódásának az összefüggéseit vi- nevezett Kozgazaasagi szeisosegeK-tást és eligazodást is jelent. Része bán ezért folyik harc a tájékozta- Itt jelentkezik a csoportérdek is, lágítjuk meg azzal a célzattal, hogy re 1S gonaoioK. a demokratizmus elmélyítésének, tási eszközök fölötti uralomért, a presztízsféltés, amely olykor in- azok, akik tájékoztatnak, beavatot- népszabadság: Gyakran tapasztalható, kulcskérdése a társadalmi előreha- Nálunk mások a mechanizmusok, dokolatlanul korlátozza a sajtó tan agitáljanak. ”°v° " aezgyeSvaf°JókS a^rádió­ladásnak. Érzékelhető az ilyen iá- mint náluk. Ott a sajtó a tőkés ér- tevékenységét. LAKATOS E.: Ez nagyon fon- ban más és más értékíté|et jelenik meg, jékoztatás iránti igények növeke- dekeknek van alárendelve, ezért népszabadság: a választott tisztségvi- tos! Az a véleményem, hogy a pro- olykor már a politikától, az általános tár­dése. Készül a sajtótörvény is. állítólagos függetlensége, amelyre selőknek éppúgy, mint a felelős beosz- pagandát, a tájékoztatást a gondo- meqk?zelíté°bTnmAválaLm?ntműfaiS«in-Mindez időszerűvé teszi, hogy be- oly büszkék, csak látszat. Tény, tású állami szövetkezeti, vállalati veze- latok születésénél kell kezdeni, te eltűnt a sajtóból, holott az öncélú szen­szélgessünk a tömegtájékoztatás hogy sokoldalú és fejlett az infor- azlfszi^fe tljlko®tatás is gyakori együtt birkózva, verekedve, segít- zációkeresés, « olvasót, rádióhallgatót jellegéről, törekvéseiről. máoiószolgáltatás, de többnyire sú- pasztalat az elzárkózás, az időhúzás, kü- ve egy-egy ügyet, az abban való o^vLo^nvii^nvaíóak" em ° ar° °re VeSS T, 7 , 7 , T \ ± — - lvnqan torzító q hár evakran az lönféle engedélyezések előírása és így to- döntést. Mert jelenleg azt tapasz-Kerekasztalunknal Lakatos Eino, * , . , . n . i vóbb. Pedig a hiteles, felelős, gyors tájé- főiiiiír hoev a tömeanronaeandá- LAKATOS E.: Miért ne lehetne az MSZMP KB agitációs és pröpa- lgszsag IS szóhoz jut, hangja el- koztatással megelőzhetnénk a találgatáso- ^ ^ gP, ^ ° a7 Oiqáenlvaqnnak- plö'öntpnií1 hOSV aandaosztálvának vezetőie Bá- enyészik az információs zűrzavar- kot, a rémhíreket. bán, a tomegtajekoztatasban a dón- az újságolvasónak eldöntenie, hogy mjász°Rezső ^lamtitkár a finist1 bán. A szocializmus társadalma- BAYER J • A tájékoztatási köte- tésekkel sokszor csak mint vég- melyik cikknek adjon hitelt? Én ^ertanáTTáSSli HivcUalá- sítja a közvélemény formálásának teiieirftéS eSmifeltétek termékkel foglalkoznak. Ennek nem felek a sokszínűségtől.^ Azt TZLXlTeTKLTu t- ?■*<>«*■^ “ho^t^SSsig gya­­fSeágés2te|0kt: “ 'S h°Sn SKnt gyár Újságírók Országos Szöveise- 15 magaban foglal, de nem je- torolhassa minden közérdekű úgy- , , . , ^ ’ ál te^ve le evő zz e azt amelvik nem gének főtitkára és Bayer József, ütheti a közvélemény umformi- b€n a demokratikus eüenőrzés jo- Ji°IS /iáha tűSik eléKéhitetesne^Engem im az MSZMP Társadalomtudományi zalasat. A szocialista demokrata- gát. Nemcsak a sajtó tartozik hír- a!k° Q7 ?Í l pIk í kább az°zava^ ha egy vitatható intézetének -főmunkatársa feltette mus követelménye, hogy nemcsaK „bá„al a közönségnek az őt érintő latl gazdasági munkaközösségek le- KaDD az zavax, na egy vita n o kl véleZftítiétT^^beí alakítani, hanem figyelembe is keli bekről hanem a sajtó számára te’ szerePe’ az ellátási kötelezettség vagy hamis nezet megjelenik va­kesztőségünket Do&cskó Kornélia venni a közvéleményt. Ugyanis á j/^Ltővé kell tenni a minden- értelmezése, a nyereség misztifiké- nem válaszolunk^ képviselte. politikai vezetés céljai es előtérbe oldalú tüzetes tájékozódást, a hoz. lasa meg mindig indulatos vitákat ^tSni taríóm de aláhúzom azt nepszabadsáG: S,é(.s i6,á «„.<■.*. ****?« c«k ***, „ ügyekhez Hadd, utal- vált ki. Ebben része van annak, gTofyle^t tiszSZ ?s szakmai vitákban formálódik a sajtótör- a nyilvánosság kozegeo g jak ra> a nyugati nyilvánosság fo- hogy a propagandisták nem ismer- naerje el a sajtó a jót is és ne 25,JoS554rtE‘‘wSS SÜL23 „ • nákságai kö?é „ter***. ,tw, « «k elejétől e tormák kialakítását, átalljon az eredményekről 'is szól­^ mogoS S,intó“ .8,9,é“,i BÁNYÁSZ R.l^Ma a magyar saj- elet nagy területeit olyanokat, s így aztán nem értették a folya- ni. Gyakran tapasztaljuk, hogy a szabályozását? tó igen sokszínű. Csak példaként amelyeket mi közügyként keze- niatokat, nem is tudták hová ten- riporter a mikrofon birtokában BÁNYÁSZ R.: A szocialista de- említem: 119 kulturális, művészeti lünk, elzárják a közvélemény ar- nb előkelő idegenként hallgat, nem mokrácia fejlesztésében a sajtónak, j&lenák meg. A 27 központi és gus szeme elől. Viszont közüggyé szól, nem vitázik. Nem az zavar a tömegtájékoztatásnak kiemelkedő megyei városi napilap egyszeri pel- dagasztják egyes közszereplők lég- haí"kfáj, a fegy'eim^^tartó^és eköveteil,' — félreértés ne essék —, hogy va­szerepe van. Ezért indokolt, hogy danvszama mintegy 3 millió, közel íntimebb cselekedeteit, taplalva a ésszerű kockázatot vállaló vezetők mellett, lakinak ez vagy az a véleménye, törvényben rögzítsük a lakosság hét tucat politikai és képes hetila- ^zenzacióéhséget. nigyszerűen szó/.- és ha bíráije a kezdeményezés elfojtását, hanem az hogy a riporter, a köz­jogát a tájékozódáshoz. Azt sze- púnk csaknem 6 millió példányban .ya, előbb lehet bejutni a hálószó- 0 tétlenséget,, a ózza nem értést. vélemény képviselője, gyakran öt­retnénk, ha az .DrszággyűLés az ul- lat napvilágot. Tiaenhat ogyhazt |-,ákba, mint egy gyárba, ahol tíz- LAKATÓB E.: Igen, helyesen te- millió hallgató képviselője nem vi­kotmány alapelveire építve olyan újság, 666 üzemi oap, híradó, loo ezrek keresik kenyerüket, ahol csa. szg A fő feladat az, hogy a sajtó- lágít rá nyilvánvaló tévedésekre törvényt allkotna, amely hosszú egyetemi, főiskolai újság van ha- ládok sokaságának sorsa dől el. Mi nak fenntartás nélkül a kezdőmé- vagy ferdítésekre, távra megszabja a tájékoztatással zánkban. Es jelen vannak az új- szerencsére nem követjük ezt _ a nyeziő, ésszerű kockázatot vállaló, BÁNYÁSZ R.: Egyszerűen a de­kapcsolatos jogokat és kötelezett- ságosstandokon, illetve közkönyv- gyakorlatolt. De van hajlam a köz- fegyelmet tartó és követelő veze- mokráciában való járatlanságról ségeket. Lényegét tekintve a lakos- taráinkban — mindenki áltál hoz- érdekű ügyekben is a titkolózásra, tőket kell támogatnia. Kerülve van szb olykor arról hogy a ri­ság információigényét kielégítő fel- zaférhető niodon ^-— a legnagyobo Olyan esetben peidaul, amikor egy- persze szavunk hitelének rontását porter meg tudia válaszolni a kér­tótelrendszer törvénybe foglalásé- a legkulonbozobfci nézeteket kép- egy vezető megtiltja beosztottjai- azzal, hogy megalapozatlanul ki- déseket, s kiáll saját véleménye ról van szó. Ennek a feltételrend- viselő külföldi sajtótermékek is. A nak a nyilatkozattételt, a tájékoz- altunk ki valakit „a kor emberé- mellett. Hazánkban kialakult a tá­­é' szernek természetesen része a tá- szocialista országokból jelenleg 40y6 tatást, ő pedig „nem er rá”. Tuda- nek”, akiről később kiderül, hogy jékoztatás palettája adva van a jékoztatási kötelezettség. újság, folyóirat érkezik hazánkba, tosítani kellene, hogy ^ a termel es csak valamifajta konjunktúra lo- széles hangzási lehetőség. így ter-MEGYERI K.: Az újságírók is Hán'vhJn ÍÍS ?° f-fm+í f/ö sz'nterekozugy nem vág ja. A sajtónak nagy szerepe mészetes,' hogy különböző megkö­nagy aktivitással és figyelemmel úanyb-an. A nyugati, a fejlett es a lehet senkinek magánügye. Ez tar- van abban, hogy segítse az uj meg- zeiítésből szólnak hozzá az embe­kísérték a sajtótörvény tervezeté- fe]lod'° sadalmunkban vonatkozik vala- ismertetését, oszlassa el a vele rek a különböző problémákhoz, és /I nek vitáját. Majd minden szerkesz- ^ aLaimanként'^eléri a 72 SÍt" vanT'mMnáí IvakrabbS"'elle5\éraésfe*, terjese az is, hogy a vélemények eltérnek , . „ íma aiKiaimanKemi eieri a tz ezrei, van a mama! gyakrabban szuKseg sze ei a -]0 módszereket. Magya- eavmástól Ez ió ielensée ezt tá­tőségben megvitatták. Mondhatom, Az utc4n a nyugati nagy , lapok naSS vezetők aktuális nyilat- rázH>n tendenciákat. Például na- mSfuk hisz MaSStrszágon választott testuleteink, valamint az közül 28-at árusítanak. Sajtónk - kozataira a sajtóban. pirenden keU tartani az árakkal, nincs ceniúra. Amit a főszerkesztők igazságügyi szakemberek és a jo- tárgyilagosan megállapíthatjuk BÁNYÁSZ R.: A lustaság, a las- az árszínvonal mérsékelt emelésé- jónak látnak az elhangozhat a mű­g ász ok szerint még nem találkoz- kibírja az összehasonlítást minden sdság ellen van orvosság, de a bu- vei, az infláció megfékezésével sorokban, megírható az újságok­ták ehhez hasonló nehézségű tör- tekintetben: a nyíltságban, a gyoi_ ^aség ellen nincs. Ez vonatkozik kapcsolatos elgondolásokat, s ezek- barL £>e ’az fontos kívánalma a vénytervezettel. Mert a majdani saságban, a targyszerusegben. azokra, akiknek feladatuk, köte- hez részben megértést, részben tá- politikának, hogy ki-ki a maga vi­sajtótörvény nemcsak az újságírók népszabadság: a társadalomban létező, lességük a tájékoztatás, de elmu- mogáfást kell szerezni. Meg kell lágnézete, emberi meggyőződése kötelességeit és jogait, hanem azo- ^r«SSÍ°miiíInt fasztják. Előfordul hogy egyes he- értetni például azt, hogy az árszín- m,ellett álijon ki határozottabban. két is védi, akik a sajtót tájékoz- a döntéseket? más szervek mesterségesen, vonal-emelkedem* alapvető okai, MEGYERI K>. Az újságírás min­tatják, valamint akikről az újság- LAKATOS E.: A mi pártunk tör- ^zn'S^ informáláielS^Hol bel 1 gazdálkodóban gyökerez- dig is a közéleti küzdőtér egyik cikkek, rádió-és tévériportok szól- ae^ ott tudják, "hogy ez ellentétes tör- nek! Nem feledkezhetünk meg ar. anélS nemiud^eg­nak‘ SűködSéf &zinteséggel a nfiítan vényeinkkel, a párt politikájával ról, hogy gazdasági gondjaink meg- mozdulni hogy valatoek az S­NÉPSZABADSAG: Tájékoztatási rendsze- megfogalmazott gondok és íehető- és a kormány elhatározásaival, oldásának kulcsa a termelés. De dekeR né véS illetve ne sértee ° te,!evj-,óJs: Nő,?z tolva?a.si fk.ed.v' a *?.z- nv-,lvian sorakoznak fel ahány amikor az egyik megyében elhata- rehaladásért, hiszen ebben a külső , hát üisásíró! bátorsásra§és az ponti Bizottság előzetes jeienteseben koz- sara annyian soraKoznaK iei, anany ... , meetörtént e<?et- tpnveznkön túl i.ránvítási foevaté lenat; az újságírói bátorságra es az zétette, hogy tavaly 1,4 milliárd példány- embert sikerül megnyerniük az iaztalc’ nog^ , g. z°f01? -?7,a a ettől elválaszthatatlan elviségre. bán jelentek meg a napilapok, hetilapok, í- a p,7 npm ppvszpri feladat n'®3ai engediiek írni. Köteleztük kossagok is kozrejatszanak. A ta-_ folyóiratok, több rádiókészülék van minden c+atikiia -Ap 3 rerP’ Őket a tájékoztatásra, mert közér- jékoztatás nem mozgatja, a jsálá- NÉPSZABADSÁG: _ Társadalmunkban, az csalódban, a televizio-elofizetok szama Nincs statikus egyseg, meg a nem- fiavpkhpn -linrq iosuk mpSta int de fékezheti vaev ffvorsithat egypartrendszer körülményéi kozott, sóját mintegy hárommillió. Gyakran kérdezik zeti egység Sem az, a nemzeti egy- UekU Ug/ekbcn niiiCS joguk megt - Jg^Q^ueKezneU y^gy gyorsíthat hibáink, gyengeségeink forrása is, ellen­pártnapokon, különböző ankétokon, hogy rnozsásban van Az a köte- §aÚni az információt. En Úgy Ve- ja az elorehaladast. Gyorsíthatja, zéke, kritikusai is magunk vagyunk. Vagy­voitaképpen mit írhat meg az újság, s erwVl' _0 +x,7P.7 lem, hogy a nagyobb nyíltság felé ha melle~airmihdahriak, ami előre- '* ° Pár* - .«• társadalmi és más politikai ebben a kérdésben bennfoglaltatik a hie- lezettsegunk, hogy SOha ne tevesz- - ^ J ® . f. . d/ Voldqáe sérvek, köztük a sajtó - deklarált felada­deiem, hogy korlátozottak a sajtó lehető- szűk szem elől a döntéseknél azo- haladunk minden tekintetben. visz, tekezneti, na mmaig a vaiosa0 ta GZ eiientmondások kritikus feltárása, a ségei. kát a nmblémákat melyeket a vál- LAKATOS E.: Nálunk — a je- negatív jelenségeit mutatja fel, ha negatív jelenségek, a társadalmi moráltól LAKATOS E, Nincsenek korié­­lenleginél aktívabban működő -- etkedvetlenft ha szürüt és leh^­­ATSUtEK tok, tilalmi listák a tájékoztatás- MEGYERI K.: A sajtó közvetítő szovivőrendszer volt például, 195(3 ■ bán. Az újságíró elkötelezetten, fe- szerepe nyilYánvaló. De korláttá- utan- A magyar kormány szovivo: L?^Rketetlen történetekkel há- LAKATOS E.: Az egypártrend­­lelősséggel bármiről írhat. Ezt tűk- nok-e lehetőségei? Nem. Éppúgy jegyzett személyisegei voltak a vi- . .. o , szer történelmi tény Magyarorszá­rözi^ a magyar sajtó. A rádió, a nem korlátlanok, mint a politikai lágsajtónak. Most is van a kor- ■* gon. A párt a népnek felelős a po­tv és a lapok pontosan, hűen és vezetés lehetőségei. Valamely jo- mánynak szóvivője; a Tájékozta- NÉPSZABADSÁG: Az elmondottak fe!vetik: ntika alakításáért. így alapkövetel­gyorsan tájékoztatnak minden lé- g0;s óhaj egy-egy szakmában, a bér- tási Hivatal elnöke, Bányász elv- kdztatásban? Vajcfn ““SóvitákeiIsegT mény, hogy önkritikusan- kell nyeges kérdésről, olykor megelőz- emeléS} egy-egy réteg szociális társ aki államtitkár Gyakorolja tik'e mai éietünk gondjainak jobb megér- vizsgálnunk saját tevékenységűn- j ve a világ valamennyi hírügynök- helyzetének javítása például nem is ’óvivői funkcióiát' sok esetben tését? két. Azt hiszem, erre a XIIL kong­seget. Az mas kérdés, hogy mit hé- attól függ, hogy akarják, vagy nem , , ]á tftbh alkalommal kellene BAYER J.: Közélet eleven viták resszus is bizonyíték, hisz ott en­lyezunk eioterbe. Soha nem rejtet- akarják. Semmiképpen. Tudomásul . . , . .. .. . , , ,, , nélkül nincs, mint ahogy élő nyil- nek az önkritikának rendkívüli tűk véka alá, hogy pártunk a meg- kell vennünk, hogy minden ilyen szerepelme belpolitikai eictese- vánosság sincs. Hiszen a közmeg- mélységét és őszinteségét, saját győzés egyik legfontosabb eszközé- jellegű intézkedés feltételét ke- ismertetése során is. egyezés sohasem teljes, mindig csak gyengéink mély feltárását tapasz­­| nek tekinti a sajtót, de nem. me- mdny munkával keli megteremte- BÁNYÁSZ R.: Visszatérve az az alapkérdésekre terjedhet ki. talhattuk. De van itt egy rendkí­chandkus eszköznek Felfogásunk nj€ a magyar társadalomnak. Az alapkérdéshez: meg kell állapíta- Ezeken belül pedig tág terük van vül lényeges kérdés, a párt és a szerint a tömegtájékoztatásnak orsziag helyzetét nem lehet úgV nunk, hogy a Minisztertanács fo- a nézeteltéréseknek, és ezek nyil- sajtó viszonya. A sajtó nem vállal­nemcsaik közvetítenie kell a poli- ábrázolni, ahogyan látni szeret- lyamatosan nagy figyelmet^ fordít vános megvitatása közérdek. A hatja azt, amit a pártnak kell. A Lka szándékait, hanem a maga sa- nénk, úgy kell láttatni, amilyen a 1978-as tájékoztatási határozata sajtó mint a közvélemény forrná- pártnak és saját szövetségi rend­játos lehetőségeivel élve, részt is valóságban, és ennek megfelelő kö- végrehajtásának ellenőrzésére. A lója, törekszik a vélemények ősz- szerének kell bizonyítania, hogy kell vennie a politika formálásé- vefkeztetéseket döntéseket lehet Tájékoztatási Hivatal is keresi azo- szehangolására, de ha ez túlságo- önmagához hűen, saját hibáihoz és bán és megvalósításában. bozni A sa4tónak is" ez a ^ozíció- kat a módszereket, amelyek révén san egyöntetű, nem tükrözi a va- gyengéihez nyíltan és következete-BAYER J.: A sajtó mint a köz- . ~ " . 1 __ dn hiszem m,dg gyorsabbá, hitelessebbé és ár- lóságot. Tény, hogy vitakultúránk sen viszonyul. És ez egyben azt is vélemény formálója és tükre, a po- Ja' na,P7ai_fc>^fZ löaZ , , “ a ’ nyaltaőbá teheti a sajtó, így a köz- fejlesztésében, még van tennivalónk, jelenti, hogy következetesen ás litikai rendszer lényeges eleme a úogy így van —, akKOr nagyon vd]erndny informálását. Rendsze- elvi viták helyett gyakran csak ki- megalapozóit tan kell bírálnia azo­polgári demokratikus és a szocia- fontossá válik, mit karol fel a saj- resek a kormány üléseiről, illetve az csinyes zsörtölődéssel vagy szemé- kát a fogyatékosságokat, amelyék lista országokban egyaránt. De tó, milyen törekvések mellé áll, kit, állandó bizottságok tanácskozásai- lyeskedéssel találkozunk. Elfeled- gátolják a társadalom és az egyén minden politikai rendszerben dön- hogyan támogat. Tény, hogy an- ról tartott tájékoztatók. Ezieken a kezünk arról a lenini elvről, hogy boldogulását, fejlődésünket. || j 4 $ ^ % I t I . i • ■ H

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom