Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XVIII. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1972 (HU BFL XXXV.23.a/4)
1972-09-07
r— ■- 4 -Válaszadás: Vóghná at.nö: Ki-a útimé et.nőnek válaszolva először is le kall szögezni, hogy a 27o millió Ft csak egyszer veendő figyelésibe a Lajlssztésnól. Az átlag életkor számításánál a munkásokat vettük alapul. A % mutatóra vonatkozólag majd Pécsi et. ad választ. Fekete at.nő az egyszeri 25 %-os bérfejlesztésről tett fel kérdést Bakos ct. is kérdezi, honnan akarunk munkaerőt elhozni? Az anyagot úgy készítettük, hogy konkrét, bizonyítható szántásokra nem volt módunk, de az slnult évek es a társgyárak tapasztalatai alapján le mertük Írni a 25 %-ot. A Lőrinci gyűrűsfonoda az összes gyáraink között a legmagasabb bérszínvonalat élvezi, s ez mag is leb. 25 %-kal alacsonyabb, mint a Pamuttextilnél, ahol félévvel azelőtt erős elhatározással, saját erőből hajtottak végre béremelést es azzal stabin lizálni tudták a fonodái létszámot. Mi szintén igy szeretnénk a jelenlegi létszám stabilizálását elemi. Bakos et. kérdésére válaszolva meg kall mondani, abból indulunk ki, hogy ha népgazdasági szinten döntés történik az alapanyag gyártás szükségessége t e k int etében, e z elvi állásfoglalás, hogy ösztönzést adjon a vállalatnak a létszám. stabilizálására, mert csak igy cudja kihasználni kapacitását. Nincsenek konkrét felméréseink a 25 %-os emelés hatását illetően, de a létszám stabilizálását lehetővé teszi. Kaposváron van kihasználatlan létszám. Hz volt ott az alsó üzem, ahol szocialista nagyüzemről lőhetett beszelni. Az ipartelepites folytán aztán más üzemekben jobb körülmények es fizwtes mellett lehetett elhelyezkedni es az elhúzta a munkaerőt tőlünk. Ha megcsinálhatnánk a béremelést es javítani tudnánk a munkakörülmény eket, van rá reális alap, hogy a munkaerő visszajönne• A munka- es üzemszervezés célkitűzéseinek végrehajtása biztositnat ja a nagy munkaerő fluktuáció ellensúlyozását. Itt gondolunk a konkrét gyári intézkedő se kire, de azt jelenleg meg nem tudjuk konkrét tényekkel alátámasztani. Azonban ezek az intézkedések közrejátszanak a gyárak egész helyzetének javításában. Csáki et. kérdésere *eg kell mondani, hogy rendkívül egészségtelen tendencia érvényesül a termelő es nem termelő létszám aránya vonatkozásúban. Pl. 1968-ban 16oo fős munkás létszámcsökkenés mellett 15o fős alkalmazotti létszámnövekedés jelentkezik. Ha összevetjük Miskolc es Lőrinc létszámát, azt látjuk, hogy Lőrimcen kb. loo fővel több az alkalmazotti létszám, hasonló aunkáslétszám mellett. Feltétlenül megnézzük a lőrinci alkalmazotti létszám csökkentésének lehetőségét, bár ez a visszás helyzet a aunkáslétszám erőteljes csökkenéséből adódik. A tervezésnél a kapacitásra való számolás nem ösztönöz, hanem visszahat. A létszámcsökkenés 1975-&* tervezett szintjét már 1972-bún^elértük es e z v <3 szelj az t ö ti az uj berendezések beállításával történő üzemszervezési intézkedések végrehajtását. Treiuer et. felveti u szintetikus fonalgyártás akadályait. Hz elsősorban az alapanyag beszerzés nehézségűiből adódik. A feldolgozó vállalatok problémája a Váci gyárat is érintett®. Ken tudtunk olya&_fejlődést biztosítani, hogy megoldjuk a kexdést. iiiaüa dolgoztunk ki a feldolgozó vállalatok fale fejlesztési tervüket, ez nem sagitett a Váci gyáron. Azért kellett a szintetikus fonalgyártást Lőrincre hozni, mert itt jobbak a műszaki körülmények. Most már nincs akadálya a fejleszt esnek. Meg kell keresnünk a szintetikus alapanyagot felhaszj- 5
